Donald Trump szankciókkal akarta „megfojtani” Nicolás Madurót, a Kreml azonban túljárt a Fehér Ház eszén. Washington alábecsülte Moszkva lehetőségeit, a blokád nem zárt tökéletesen, így az olaj és az arany áramlott ki Venezuelából. A gazdaság nem omlott össze, a belpolitikai helyzet stabilizálódott, Maduro pedig megszilárdíthatta a pozícióit. Trump azonban nem tett le a tervéről, és továbbra is meg akarja buktatni a venezuelai elnököt.
Tavaly márciusban az amerikai elnök venezuelai ügyekben illetékes megbízottja a római Westin Excelsior hotelben találkozott az orosz külügyminiszter-helyettessel. Elliott Abrams arra akarta rávenni Szergej Rjabkovot, hogy Moszkva álljon ki Maduro mögül, és ismerje el Juan Guaidót Venezuela vezetőjének. Az orosz diplomata ehelyett azt követelte az Egyesült Államoktól, hogy hagyjon fel a dél-amerikai ország katonai fenyegetésével, és oldja fel a hivatalban lévő elnök megbuktatására bevezetett szankciókat. Washington biztos volt abban, hogy a szankciókkal „megfojtja” Madurót, és ebben Moszkva sem tudja megakadályozni. A Fehér Ház úgy gondolta, hogy a Kreml kezében nincsenek igazán hatékony eszközök Maduro megsegítésére, ezért aztán az Egyesült Államok nem is vetett ki szankciókat a Venezuelában jelen lévő orosz olajcégekre. Ez fontos momentum volt, hiszen így Caracas tovább exportálhatta az olajat, a befolyt pénzzel pedig stabilizálhatta a szabadesésben lévő gazdaságot.
Oroszország jelenleg a venezuelai kőolaj kétharmadának felszínre hozatalában segít, de ami talán még ennél is fontosabb, biztosítja az exportot. A The Wall Street Journal venezuelai adatbázisok alapján kiderítette, hogy az amerikai szankciók bevezetése óta kitermelt nyersolaj felét – 1,5 milliárd dollár értékben – Indiába exportálták, mégpedig a Rosznyefty egyik indiai közös cégén keresztül. Emellett ezen idő alatt az Egyesült Arab Emírségek mintegy egymilliárd dollár értékben vett aranyat Venezuelától. Az amerikai titkosszolgálatok szerint a valós aranyexport ennél jóval több, hiszen egy része kolumbiai, ugandai és egyéb országok nevében kerül a piacra, mindenekelőtt Törökországba és az öböl országaiba.
Abrams, Guaidó és az amerikai elnöki adminisztráció több tagja is elismerte, hogy alábecsülték Oroszország és Kuba Madurónak nyújtott segítségét. A szankciók megkerülésében játszott orosz szerep mellett az sem elhanyagolható, hogy az Európai Unió sem vezetett be korlátozásokat Venezuelával szemben. Az amerikai hivatalnokok magánbeszélgetésekben figyelmeztették a szankciók megsértésére az orosz, a török, az indiai és az arab diplomatákat, ám feketelistára egyetlen céget sem helyeztek. Annak ellenére, hogy ezt az amerikai adminisztrációban egyre többen követelik. Csakhogy mások szerint ez alááshatná más országokban az amerikai érdeket. India például Washington kérésére leállította az iráni olajimportot, helyette azonban vásárol venezuelai kőolajat.
Kenyérre, húsra, inzulinra cserélik a családi ezüstöt a venezuelaiak | Magyar HangA Fehér Ház nem mondott le Maduro megbuktatásáról, a venezuelai elnök azonban egyre magabiztosabb, miközben ellenzéke elbizonytalanodott. A helyzetet jól mutatja, hogy nemrégiben a biztonságiak megakadályozták Guaidó bejutását a parlamentbe. Egy felmérése szerint ráadásul az ellenzéki vezér népszerűsége 20 pontot esett, és jelenleg 38 százalékos. Miközben Guaidóék a szankciók kijátszóival szembeni keményebb fellépést követelik, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt sem zárja ki, hogy tárgyalásokat kezdjenek Maduróval.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!
