Egész Közép- és Dél-Kelet-Európában terjed a politikai közbeszédben a cigányellenesség, és ez Magyarországon is jól érzékelhető jelenség – állapította meg a der Spiegel hétvégi cikke. A tekintélyes német hetilap írása szerint ez azért feltűnő, mert az ezredforduló, de különösen az Európai Unió keleti bővítése után a jelenség lassan-lassan tabuvá válni látszott.
A populista és nacionalista erők erősödésével azonban egyre gyakrabban váltak a cigányok a politikai gyűlöletkampányok céltáblájává. A cikkben Magyarország mellett Szlovákiát, Bulgáriát és Romániát említik példaként, ezekben az országokban sokszázezer cigány él, és mindenhol a lakosság öt-tíz százalékát teszik ki.
Keno Verseck, a lap térségbeli szakírója szerint a politikusok gyakran úgy mutatják be a cigányokat, mint az integrációt elutasító népcsoportot. Közép- és Dél-Kelet-Európában is mélyszegénységben élnek, az oktatási és egészségügyi ellátás rendszeréből pedig hamar kiesnek. A különböző kormányok és politikusok érdektelenek velük szemben, és keveset is tettek az életkörülményeik javítása érdekében. A szociális programok kevésnek bizonyultak, a felzárkóztatásukra szánt pénzek felhasználását pedig visszaélések jellemzik.
Magyarország kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök mondatait idézte az újságíró, megjegyezve, hogy a kormányfő a cigányokról rendre munkakerülő és bűnözésből élő közösségként beszél – hol finomabban, hol konkrétan. Felidézte Orbán januári, nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzott és azóta a kormányzati politikai kommunikáció fontos elemévé emelt gyöngyöspatai kártérítésfizetés ügyét is. Emlékezetes, a miniszterelnök élesen kritizálta a bíróság jogerős döntését, miszerint összességében 100 millió forintos kártérítést ítéltek meg a gyöngyöspatai romáknak, amiért a helyi általános iskolában a magyar diákoktól elkülönítve, szegregáltan oktatták őket. („Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha az lennék, megkérdezném, hogyan lehet, hogy a velem egy faluban élő, etnikailag meghatározó csoport tagjai nagy összeget kapnak mindenféle munka nélkül, én meg itt keccsölök egész nap, nem tudom, hány órát, napot vagy évet kell dolgoznom ezért. Hogy is van ez? Az így gondolkodóknak igazuk van.” – fogalmazott akkor a kormányfő. Az ügy az újabb kormányzati konzultáció témái között is szerepel.)
A lap szerint ezek nem „kicsúszott mondatok” voltak, Orbán azóta is többször nevezte elfogadhatatlannak, hogy egyesek a semmiért kapnak pénzt. A kormány a dolgozó emberek pártján áll – mondta a téma kapcsán Orbán.
A Der Spiegel megkereste Horváth Aladár roma polgárjogi aktivistát, aki azt mondta a lapnak, hogy szerinte a Fideszre és Orbánra nézve kedvezőtlen közvéleménykutatási eredmények az okai a kijelentéseknek (egyébként a Fidesz valamennyi közvéleménykutatónál toronymagasan vezet – a Magyar Hang megjegyzése). A korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő szerint az eddig a kormányzati kommunikáció középpontjában álló migráció kifulladni látszik, alig látni migránsokat az országban, a cigányok viszont nagyon is jelen vannak. Kifejezetten alkalmasak a bűnbakszerepre – mondta Horváth a der Spiegelnek, amely azt is megjegyezte, hogy az aktivista feljelentést tett a miniszterelnök szavai miatt.
A hetilap online kiadásában megjelent cikk nem csak hazánkkal foglalkozik. Részletesen tárgyalta a Romániában és Szlovákiában előkerült ügyeket. Romániából az újraválasztására készülő Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester cigányellenes nyilatkozatait idézte – szerinte szigorú feltételekhez kellene kötni a romák gyermekvállalását –, amivel Orbán Viktorhoz hasonlóan új szavazókat remél. Szlovákiából pedig Robert Fico, a Kuciak-gyilkosság következményeibe belebukó szlovák miniszterelnök nyilatkozatait vizsgálta.
