Aki pénzel téged, az nem azért teszi, mert olyan szép vagy, hanem azért, mert valamit kér cserébe – írta Facebook-bejegyzésében a távozó, január végén a posztjáról lemondott szlovén miniszterelnök, Marjan Sarec. A politikus a Fidesz helyi szövetségesét, a Szlovén Demokrata Pártot (SDS) és annak vezérét, Janez Jansát vonta kérdőre a mögöttük álló sajtótermékek külső – magyarországi – finanszírozása miatt. Sarec még a szlovén titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság elnökét is felkérte arra, hogy indítson vizsgálatot a Magyarországról érkező pénzek ügyében, ami aligha lepte meg a szlovén választókat. A hatóságok ugyanis már korábban megkezdték a vizsgálatot.
Hogyan jutott el Ljubljana odáig, hogy mostanra sokan már egyenesen Szlovénia „orbanizálódásáról” beszélnek, illetve arról, hogy egy kormányváltás esetén az ország Magyarország bábja lehet? A szlovéniai magyar médiabefektetések már több éve ismertek, ezek hátterében nem más, mint Schatz Péter és Habony Árpád, illetve az R-Post-R nevű cég áll. Ennek a vállalkozásnak a tulajdonában van a Nova Obzorja kiadó 66 százaléka, amely a Demokracija nevű hetilap kiadásáért (ez az SDS pártlapja már 1999 óta), illetve a Skandal24.si bulvárportál működtetéséért felelős. Mindemellett Schatz tagja a Nova24 nevű társaság igazgatótanácsának is, amely egy televíziót és a hozzá tartozó portált üzemelteti.
A fenti sajtótermékek hírszerkesztési gyakorlatával kapcsolatban már eddig is rengeteg kritika fogalmazódott meg Szlovéniában. Ismert: 2018 novemberében Németh Szilárd a közösségi oldalán megosztott egy Origó-cikket, amelyben azt állították, hogy az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több tízezer névtelen bankkártyát osztott ki a migránsok között, amelyekre havi több ezer eurós összeg érkezik, és amelynek finanszírozásába maga Soros György is beszállt. Azonban miután a hír az egész magyar kormánypárti sajtóban megjelent, a 444.hu kiderítette, hogy egy csúsztatásokkal teli kamuhírről van szó, amely nem máshonnan, mint a Nova24-től indult.
Szlovéniában is bevásárol a magyar állam, 9 millió euróért vettek egy fürdőt | Magyar HangAz állandó migránsozás, sorosozás és álhírgyártás miatt időközben már több kampányt is indítottak Szlovéniában. Közéjük tartozik a Citizen D nevű civil szervezet, amely felvetette, hogy a Telekom Slovenija az után kezdett hirdetni a Nova24TV-ben, hogy a csatorna felhagyott a cégről szóló oknyomozó riportokkal. Válaszul a tévécsatorna a Citizen D-t vette célkeresztbe, és róluk kezdett el lejárató anyagokat gyártani. Hatékonyabb kampányt indított viszont a kirekesztő médiumok ellen a Danes je nov dan (A mai egy új nap) szlovén civil szervezet, amely már nemcsak a Telekom Sloveniját célozta meg, hanem az összes olyan vállalkozást, amely a magyar hátterű, rasszistának, homofóbnak, szexistának és kirekesztőnek titulált csatornákon hirdetett. Az akció sikeres lett, így a Samsung visszavonta hirdetéseit a Nova24 Tv-től.
Ezt persze a legkevésbé sem érezte meg a Schatz és Habony mögötti médiabirodalom, amely természetesen továbbra sem hagyott fel a korábbihoz hasonló tartalmak közlésével. Sőt, az SDS mostanra azzal vádolja Sarec pártját, hogy titkos információkat szivárogtatott ki újságíróknak magyar magánszemélyek médiapiaci befektetéseiről. A sajtóban ugyanis olyan pénzügyi tranzakciókról jelentek meg dokumentumok, amelyeket nem lehetett volna jogszerűen megszerezni. Mindennek „köszönhetően” a szlovén médiából ma egy olyan világ tárul elénk, amelyben már csak egyetlen kérdés maradt, méghozzá az, hogy Orbán Viktor vagy Soros György fogja vezetni a jövőben az országot.
A helyzet pedig egyre inkább a Fidesz szlovéniai szövetségeseinek kedvez. A titkosszolgálatot ellenőrző bizottság elnöke ugyanis nem más, mint az Új Szlovénia (NS) nevű párt elnöke, Matej Tonin, aki a mostani helyzetben inkább az SDS-szel tárgyal egy koalíciós kormány létrehozásáról. Múlt héten ráadásul Jansa már bizakodóan nyilatkozott a fejleményekről, amelyek szerinte odáig fognak vezetni, hogy a végén ő lesz Szlovénia következő miniszterelnöke. Márpedig ha ez így lesz, akkor aligha kétséges, hogy a magyar hátterű médiavállalkozások a jövőben is ugyanúgy működhetnek tovább Szlovéniában, mint eddig.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!
