Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő szerint Erdogannak felelősséget kell vállalnia a tetteiért. A görög–török határon Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta, hogy létezik egy uniós megállapodás Törökországgal, amit a törököknek is be kell tartani.
Természetesen szimbolikus ereje is van annak, hogy az EU teljes vezérkara felsorakozott Görögországban, a görög népet és a görög kormányt is támogatásukról biztosítva. És annak is van üzenetértéke, hogy a közös menekültpolitika hiányára panaszkodtak.
Charles Michelt, az Európai Tanács, David Sassolit, az Európai Parlament, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, valamint Andej Plenkovićot, a soros uniós elnökséget ellátó Horvátország miniszterelnökét látta vendégül a görög-török határon Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő.
Mitsotakis arról beszélt, hogy helyzet kritikus, mert a migránsok erőszakkal akarják a határt átlépni, de hozzátette: „Az én kötelességem megvédeni a görög és az európai határokat”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a török elnök, Erdogan támogatja a migránsok törekvéseit, és segítséget nyújt az embercsempészetben akkor, amikor a határhoz szállítja a migránsokat. „Erdogan fenyegetése nem lehet sikeres. Felelősséget kell vállalnia a tetteiért – ez az üzenetünk” – jelentette ki Mitsotakis.
Charles Michel arról beszélt közös sajtótájékoztatójukon, hogy a görög határ európai uniós is, ami itt történik, az fontos az egész unióban. Egyidejűleg figyelemmel kell lenni és tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és az emberi méltóságot – figyelmeztetett Michel.
A Tanács elnöke is beszélt a török hozzáállásról, emlékeztetett arra, hogy létezik egy uniós megállapodás Törökországgal, amit a törököknek is be kell tartani. Utalt a legújabb szíriai hadműveletekre, a civilek üldözésére, s azt mondta, hogy „ami Szíriában történik, az nagyon sok ember számára tragédia”.
Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy „a görög aggodalmak a mi aggodalmaink is”. Bejelentette, hogy az EU-s határvédelmi ügynöksége, a Frontex azonnal jelentős pénzügyi, technikai és személyzeti támogatást nyújt a görög hatóságoknak, így határőrök mellett repülővel, hajókkal, helikopterekkel és más eszközökkel segítik a tengeri őrszolgálatot, valamint 350 millió euró is azonnal rendelkezésre áll.
Von der Leyen is üzent a kétkedőknek: „Aki így akarja tesztelni az európai egységet, az csalódni fog”.
David Sassoli arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament már másfél éve elfogadott egy határozatot egy új menekültügyi jogszabályról, aminek lényege, hogy tisztességes módon el kell osztani az EU-tagállamok között a menedékkérőket. Andej Plenković pedig a török kormánynak üzent amikor azt mondta, hogy a jó kapcsolat mindkét félen múlik.
Sassoli elnök mondandója kapcsán – amihez aztán határozott szavakkal csatlakozott a görög miniszterelnök is – meg kell említenünk, hogy közel négy évvel ezelőtt az Európai Bizottság letett már az asztalra egy jogszabályt, a dublini menekültügyi szabályok reformját.
Ennek lényege, hogy szerettek volna azon változtatni, hogy egy menekültkérelem elbírálásának helyszíne az első EU-s ország legyen. Ugyanis éppen a 2015-ös menekülthullám bizonyította be a napnál is világosabban, hogy ez a rendszer működésképtelen. A görög hatóságok nem bírták a nyomást, a migránsok pedig számos országon áthaladva – közöttük Magyarországon is – megérkeztek valamelyik nyugati államba, elsősorban Németországba.
A javaslat az volt, hogy ha egy tagállami adminsztráció nem tud megbírkózni a rá nehezedő nyomással, akkor a tagállamok a menekültügyi eljárások egy részének elbírálását átveszik és akik jogosultak a menekültstátusztra, azokat letelepítik.
Ez jött át aztán a magyar kormánypropagandában „illegális bevándorlók kötelező szétosztásaként”, holott éppen arról szólt az egész, hogy a hasonló helyzetet meg lehessen előzni, illetve kezelni lehessen.
Végül olyan politikai viták alakultak ki, hogy esély sem volt arra, hogy valamennyi tagállam elfogadja az új törvényt, így maradt a régi, amiről most ismét láthatjuk, hogy nem működik.
A brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ nevű think-thank európai migrációs és sokszínűség-programjának vezetője Marie De Somer kifejtette: „Azáltal, hogy erőszakosan akadályozzák meg az embereket a menedékjog iránti kérelmek benyújtásában, az EU megsérti az emberi jogokat a külső határán. A világ figyel erre. Ez káros lehet az EU imázsára, és tovább ronthatja befolyását a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban, amikor a migrációkezelés kerül szóba” – mondta a programvezető.
Kollégája, Olivia Sundberg Diez szakpolitikai elemző annyit tett hozzá, hogy a görög-török határ fejleményei azt mutatják, az EU nem használta fel okosan az elmúlt évet, amikor viszonylag kevesen érkeztek a külső határokhoz. – Nem sikerült kidolgoznia a tagállamok közötti koherens szolidaritási mechanizmust; nem állított fel hatékony és humánus vészhelyzeti reagálást arra az esetre, ha az érkezések hirtelen növekednének – fogalmazott.
A gépezet azonban beindult, szerdán már az uniós belügyminiszterek rendkívüli ülésen találkoznak Brüsszelben. Biztosak lehetünk abban, hogy a görög miniszter nagyon határozottan fogja követelni a terhek igazságos elosztását. És schengeni külső határként Magyarországnak is ez lenne az érdeke.
