Még mindig nem derültek ki a Majdan sötét titkai

A Majdan hőssé emelt, „égi százak” elnevezéssel ismertté vált áldozatait az utóbbi évek ideológiai alapkövévé tette az ukrán hatalom. Mögéjük bújt Petro Porosenko rendszere. Arra azonban, hogy mi történt valójában 2014. február 20-án Kijev központjában, máig nincs válasz.

Érezhetően nem állt érdekében az EuroMajdan hullámán felemelkedett, Viktor Janukovics elnököt megpuccsoló politikai erőknek, hogy kiderüljön, mi is történt pontosan Kijev központjában. Hat év nem volt rá elegendő, hogy befejeződjön a vizsgálat, és a felelősök börtönbe kerüljenek. Mint tényfeltáró riportjukban a Strana.ua virtuális hasábjain Elena Lukas és Andrij Portnov rámutat, a hatalom 2014-ben törvényben tiltotta meg a Majdan bűneinek komplex és objektív kivizsgálását. A pletykákat elhallgattatandó aztán 2017-ben megígérték a halálesetek körülményeinek felderítését, majd rá egy évre, 2018-ban írtak ki tendert a környék épületeiben lévő golyók azonosítására.

Négy évvel a tragédia után! S ha a Majdan körüli épületek tetejéről a tömegbe lövő és lövető igazi felelősöket bizonyos okokból nem lehet megtalálni, akkor ki kell nevezni bűnösöket. A berkut, vagyis a különleges rendőri erők tagjai lettek a bűnbakok. Anélkül, hogy felmentenénk őket, azt azért meg kell említeni, hogy a Majdan ideje alatt 23 rendőr halt meg, 919 pedig megsérült.

A Majdan sötét titkait többször videofelvételekkel leleplező Anatolij Sarijjal párhuzamosan a jogász Lukas több írásban is felfedi, miként hamisította meg a mítoszépítés jegyében a hatalom a hat évvel ezelőtt történteket. Petro Porosenko személyes bátorságáért és a demokrácia melletti kiállásáért 112 személynek adományozott halála után Ukrajna Hőse címet, míg négyen az „Égi százak” érdemrendet kapták. A hivatalos verzió szerint az áldozatok több mint 80 százaléka 2014. február 20-án kapta a halálos lövést. A sebesült forradalmárok száma mára 1800-ra emelkedett, így az „égi százak” hozzátartozóihoz hasonlóan ők is megkapják az ezzel járó szociális juttatásokat – csak a költségvetésből eddig összesen 250 millió hrivnyát –, míg az érdekükben közbenjáró ügyvédek 1,5 millió hrivnyához jutottak.

Mint azonban arra Lukas rámutat, érthetetlen, miért vizsgálták külön a tüntetők és a rendvédelmi szervek tagjainak halálát, amikor azok egy helyen és ugyanazon a módon következtek be. Felteszi azt a kérdést is, kik nyertek ezeknek az embereknek a halálán, és kiknek áll érdekében máig az igazság eltussolása. Lukas kiderítette azt is, hogy az „égi százak” névsorát manipulálták. A jogásznő részletes történetleírásokkal igazolja, hogy a Majdan hős áldozatai valójában kevesebben voltak, hiszen sokak halála nem úgy és nem ott következett be, ahogy azt beállítják.

Lukas a kérdéses eseteket négy csoportba osztja. Az elsőbe az a 24 személy tartozik, akik ott tüntettek ugyan a Majdanon, halálukhoz azonban a rendőröknek semmi közük. A második csoportban 7 olyan személy neve szerepel, akik bizonyítottan nem Kijevben haltak meg. A harmadikba pedig 8 olyan személyt sorol Lukas, akikről nem világos, hogyan szerezték sérüléseiket. A negyedik csoportban 69 olyan ember története szerepel, akik halálos lövést kaptak a Majdanon, ám olyan fegyverből, amilyen a berkutosoknál és a hadseregben sem volt rendszeresítve. S hogy ki lőtt először február 20-án reggel? Ezzel kapcsolatosan a Stana.ua egy másik írása szedi össze a „Paraszjuk-csoport” néven ismertté vált, a konzervatórium harmadik emeletén magát befészkelt 34 fős, főképp lviviekből álló fegyverrel felszerelt, és a beismerő vallomások alapján a berkutosokra tüzelő egységgel kapcsolatos információkat.

Mindehhez hozzávehetünk még egy, az évfordulóra Amerikában készült filmet. Michael Caputo forgatta, aki korábban Trump tanácsadója volt, és a 90-es években dolgozott Moszkvában is, majd Janukovics kampányában is részt vett tanácsadóként. Az „Impeachment. Biden pénzei. Tömeggyilkosság Ukrajnában” című filmben Caputo megszólaltatja a Majdan főszereplői mellett a grúz mesterlövészeket, egy amerikai katonát, és azt grúz tábornokot is, aki elsőként számolt be arról, hogy egyes honfitársai milyen szerepet játszottak a Majdanon történt vérontásban.

A mesterlövészek megerősítik, hogy a beszervezésükkel és utaztatásukkal Mamuka Mamulashvili – később a „Grúz Légió” parancsnoka – foglalkozott. Elmondják, hogy hamis útlevelekkel érkeztek Kijevbe, elhelyezésükért pedig az önvédelmi erők parancsnokai – a később a nemzetbiztonsági bizottságot vezető Szerhij Pasinszkij és a Majdan utáni parlament elnöke, Andrij Parubij – voltak a felelősök, tőlük kapták a fegyvert is. „A parancs az volt, hogy lőjük a tüntetőket és a berkutosokat is, és így provokáljunk káoszt. Az Ukrajna Szálló ablakából tüzeltünk” – meséli egy maszkot viselő grúz.

Hat évvel a tragédia után tehát egyre több a nyitott kérdés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/9. számában jelent meg február 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/9. számban? Itt megnézheti!