Még a britek Európai Unióból való kilépése sem tudja megzavarni a fegyverek Közel-Keletre áramlását. A fegyverlobbit a brit kormány jelenlegi felállása még erősebb pozícióba juttathatja.
A brexit hatásai sok olyan területen okozhatnak felfordulást, amelyek a múltban a brit ipar alapjának számítottak, elég csak a Londonból Hollandiába áttelepülő számtalan pénzügyi cégre gondolni. A brit fegyveripar hasonlóan fontos szerepet töltött be a szigetország gazdaságában az elmúlt évtizedekben, a 2019-ben közzétett hivatalos adatok alapján ez a szektor 14 milliárd font (mintegy 5391 milliárd forint) értékben kapott megrendeléseket. Ez a globális piac közel ötödének ellátására volt elegendő, míg az amerikai fegyveripar még mindig a világ igényeinek körülbelül 40 százalékát szolgálja ki.
Andrew Smith, a Fegyverkereskedelem Elleni Mozgalom (CAAT) sajtóreferense lapunknak kijelentette, hogy az elmúlt évek folyamatait a Közép-Kelet növekvő túlsúlya jellemzi a brit hadászati külkereskedelemben. A hivatalos adatok szerint a brit fegyverexport közel 60 százaléka tart ebbe a térségbe, és ez az arány egyre nő.
A nyomasztó túlsúly nem meglepő annak fényében, hogy az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb fegyverbeszállítója Szaúd-Arábia volt, a legnagyobb mennyiségben fegyvert importáló tíz ország közül pedig hat a régióban található. Andrew Smith úgy látja, hogy a brexit valószínűleg nem fog gyökeres változásokhoz vezetni e tekintetben. „Elképzelhető azonban, hogy a brexit fényében még nagyobb lesz arra a vágy, hogy a Perzsa-öböl országaival gyorsan minél kedvezőbb kereskedelmi egyezményeket biztosítsanak, ami a fegyverexport növekvő befolyásához is vezethet.”
Boris Johnson kormánya kimondottan azt célozta meg, hogy egy Kanadához hasonló helyzetet harcoljon ki a szigetországnak az EU-val való szabadkereskedelmi tárgyalások során. Az általánosságban vélhetően visszább szoruló szabályozások azonban nem fogják erősen befolyásolni a hadiipart, tekintettel arra, hogy az már jelenlegi formájában is megengedő azzal kapcsolatban, hogy kinek adható el hadászati technológia. Ahogy Andrew Smith fogalmazott: „Sok uniós országnak pont annyira rossz a fegyverexportot illető morális helyzete, mint a briteknek. Szóval, nem hiszem, hogy a jelenlegi szabályozás változás előtt állna. Az elképzelhető, hogy a britek és az uniós országok közötti kereskedelem drágulása esetén európai hadipari cégek az Egyesült Királyságban is fognak irodát nyitni, ahogyan azt a Thales és a Leonardo is megtették.”
Az elmúlt tíz évben a brit fegyverexport által teljesített szerződések összege 120 milliárd font (mintegy 46 234 milliárd forint) körül alakult. A Közel-Keletre exportált termékek nagy részének felhasználása azonban minimum morálisan szürke területen mozog: Szaúd-Arábia nemcsak a Jemennel kapcsolatos konfliktusában használ brit (és egyéb európai) technológiát civilek ellen, hanem gyanúsan közeli kapcsolatban is áll több olyan iszlám fundamentalista szervezettel, amely akár európai célpontok ellen is támadást indíthat.
Smith szerint azonban sem a brexit, sem egy esetleges kormányváltás nem fogja a fegyverexportot jobb irányba terelni. „A hadiipar támogatása mindig is rendszerszintű kérdés volt, nem pedig pártkérdés. A munkáspárti és a koalíciós kormányok is a konzervatív kormányéhoz nagyon hasonló politikát folytattak. Ennek ellenére érdemes kiemelni, hogy Boris Johnson mindig is hangosan éltette a fegyveripart és arra számítunk, hogy az idő előrehaladtával ez a támogatás egyre hangosabb lesz.”
A XXI. század konfliktusaiban szinte elkerülhetetlenül egyre nagyobb teret kapnak a különböző kiberfegyverek. Három évvel ezelőtt a BBC robbantotta ki azt a botrányt, amelyből kiderült, hogy a BAE Sytems nevű brit fegyvercég tömeges megfigyelésre alkalmas technológiát adott el többek között Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Ománnak, Marokkónak és Algériának. Andrew Smith véleménye szerint a kiberrel foglalkozó vállalatok nagy része gyakran szorosan kapcsolódik a fegyveriparral üzletelő cégekhez. „Sokszor pontosan azok profitálnak ebből is, akik a katonai beavatkozásokból” – mondta el lapunknak a szóvivő. Jelenleg úgy tűnik tehát, hogy a brexit több kontroll helyett csak a status quót fogja megerősíteni, támogatva a profit mindenféle morális kérdés fölé helyezését.
