Bár a múlt év végén sokan azt mondták, hogy a horvát soros uniós elnökség a brexit miatt egyáltalán nem lesz sétagalopp, azt aligha sejthette bárki, hogy a legutóbb csatlakozott uniós tagországra olyan teher fog hárulni hamarosan, amit talán még egyetlen soros elnökség sem tapasztalt korábban.
Miután január végén megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban, a most már csak 27 tagú nemzetközi szervezet újabb kihívással szembesült: február végén Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy többé nem tartóztatja fel az országában tartózkodó menekülteket. Ezután óriási nyomás nehezedett Görögország északkeleti határszakaszára: a migránsokat csak a görög rendvédelmi szervek és a parti őrség hathatós bevetésével sikerült megállítani. Majd márciusban a koronavírus-járvány is tömegessé vált Európában, amelyet előbb nemzetállami szinten próbáltak kezelni a kormányok, majd az EU is meglépte azt, amire korábban még gondolni sem mertek a tagállamok: az unió lezárta határait a koronavírus-járvány miatt.
De hogy a horvát elnökségnek még ez se legyen elég, március 22-én a Richter-skála szerinti 5,6-os magnitúdójú földrengés rázta meg Zágrábot, amit még Magyarországon is érezni lehetett. Szerencsére a koronavírus-járvány miatt csak kevesen tartózkodtak az utcákon a reggeli órákban, így a belvárosban az épületekről lehulló téglák nem okoztak tömeges tragédiát. A földrengésnek egy halálos áldozata volt, egy kislány vesztette életét, miután kórházba került.
Az államfőt is evakuálni kellett a zágrábi földrengés miatt | Magyar HangTermészetesen az építészek a földindulás után azonnal jelezték, hogy hiába figyelmeztettek már évek óta a veszély lehetőségére, a horvát fővárosban nem tették földrengésbiztossá a régi épületeket. Pedig tudvalevő volt, hogy az adriai mikrolemez mozgása miatt ezen a területen olykor kialakulhatnak nagyobb erejű rezgések is. A máskor nagyon is konfliktusos horvát politikai élet azonban most mégsem vált hisztérikussá annak ellenére, hogy a főváros polgármestere egy ellenzéki politikus. Milan Bandic korábban megjárta a Szociáldemokrata Pártot (SDP), majd saját pártot alapított, ami aztán mandátumot is szerzett a száborban, vagyis a horvát törvényhozásban.
A viszonylag békés politikai helyzet a Horvátországot tömegesen sújtó katasztrófák következménye, pedig ez év decemberében parlamenti választásokat tartanak az országban, amelynek végeredménye egyelőre kiszámíthatatlan, méghozzá több okból. A januári elnökválasztáson az a Zoran Milanovic győzött, akit korábban minden közvélemény-kutatás az akkor regnáló köztársasági elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic mögé mért, így mostanra a korábban gyengélkedő SDP nagyobb lendületet kapott az országot irányító Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kárára.
A független jelölt, az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre befutó Miroslav Skoro szavazói ugyanis nem szavaztak át olyan arányban a volt elnök asszonyra, mint azt a kutatók várták volna. A HDZ-ben emellett nyáron tisztújítás várható, így az is kérdéses, hogy a jövőben is Andrej Plenkovic vezeti-e a pártot. A HDZ-n belül ráadásul mostanra meglehetősen meggyengült a horvát miniszterelnök pozíciója, ami örvendetes hír lehet a Fidesz számára, ugyanis horvát sajtóértesülések szerint Orbán Viktor inkább Miro Kovac egykori horvát külügyminisztert látná szívesen a konzervatív párt elnöki székében, akinek győzelme esetén a magyar kormány – Szerbia és Szlovénia mellett – akár egy újabb szövetségessel gyarapodhatna a régiónkban.
A Fidesz is beszáll a horvátországi pártcsatározásba? | Magyar HangEz viszont még meglehetősen messze van, és nem csak azért, mert a koronavírus miatt erősen kétséges, hogy a nyár elején megtartják-e egyáltalán a pártelnökválasztást a HDZ-ben. Legalább ennyire fontos, hogy a legfrissebb kimutatások szerint a szociáldemokraták mostanra megelőzték a HDZ-t. Ezért Andrej Plenkovic kormányának most egyáltalán nem mindegy, hogyan sikerül kezelni a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetet. A tét nagy: aki ilyen nehéz körülmények között rosszul dönt, könnyen az ellenzék soraiban találhatja magát hamarosan.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/13. számában jelent meg március 27-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az üzletekben vagy digitálisan! És hogy mit talál még a 2020/13. számban? Itt megnézheti!
