A svéd modellről már sokat írtak, ők ugyanis – más európai országokkal összehasonlítva – viszonylag lazán kezelik a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokat. Kevésbé szigorúak az egyes járványügyi intézkedések, az éttermek, a bárok és a határok nyitva állnak, a 16 év alattiak iskolába járnak, sportolnak és munkába is mennek az emberek. Igaz, egy helyen 50 főnél többen nem gyűlhetnek össze.
Ugyanakkor a svéd halálozási ráta nagyságrendekkel nagyobb, mint a szomszédos, teljesen lezárt országokban: egymillió emberre 200 haláleset jut, míg Finnországban 31, Norvégiában 36 fő.
Isabella Lövin svéd miniszterelnök-helyettes a BBC-nek elmondta, nem céljuk a nyájimmunitás elérése, bár sokan azt hiszik, hogy ez a stratégiájuk. „Az a stratégiánk, hogy korlátozzuk a vírus terjedését, és csökkentsük a megbetegedések és halálozások számát. A szakértők azt mondják, ma még arról sincs száz százalékos tudásunk, hogy az egyén mikor válik teljesen immunissá" – tette hozzá. Elismerte, hogy nagy problémát jelent számukra az idősebbek megóvása a vírussal szemben. Svédországban is főleg a főváros környéki idős otthonokban alakultak ki gócpontok. Ezért megtiltották az otthonok látogatását – írja a Guardian.
Lövin szerint azért kerülték a szigorú korlátozásokat, mert attól tartottak, hogy a túlzott szigor visszaüt, az emberek belefáradnak a karanténba, és megszegik a szabályokat. Mint hozzátette, rendkívül fontosnak tartja, hogy a kormány felnőttként kezelje a lakosságot és teljesen transzparens módon kommunikáljon velük.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Svédország 18 177 esetet jelentett, köztük 2192 haálesetet.
