Miközben egyre több ország készülődik a fokozatos nyitásra a járványhelyzetnek megfelelően, a koronavírus kapcsán komoly diplomáciai harc kezdődött Kína és az ázsiai ország felelősségét firtató országok között. Az Egyesült Államok után Ausztrália is egyértelművé tette, független vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy kiderüljön, honnan és miként terjedt el a kórokozó az egész világban. Kína hallani sem akar a nyomozásról, és gazdasági szankciókkal fenyeget.
A kínai nyomásgyakorlás kapcsán az Európai Unióban is kisebb botrány robbant ki, miután kiderült, hogy egy pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban a kínai félrevezető kampányokról szóló részt átszövegezték, és a kikerültek belőle az ázsiai országot ért bírálatok. Petr Stano bizottsági szóvivő visszautasította az elsőként a New York Times cikkében megfogalmazott vádakat, mi szerint az EU meghajolt volna a kínai akarat előtt, és hangsúlyozta, minden intézményben, így a sajtóban általános az, hogy a belső kommunikáció belső felhasználásra készül, míg a nyilvánossághoz egy másik változat jut el.
Bart Groothuis holland EP-képviselőt azonban nem győzték meg a magyarázatok, pontos választ kért a bizottságtól a kínai nyomásgyakorlás ügyében. – Világos, hogy Kína egyre hatalmasabb, a gazdasága a válságig gyorsan nőtt és hamarosan újra próbálkoznak majd. Európának ki kellene állnia a függetlensége mellett és kimondani, hogy az ilyen dolgok elfogadhatatlanok, ne próbálkozzanak ezzel – fogalmazott.
Kína a „maszkdiplomáciával” párhuzamosan eltolni látszik magától a felelősséget a járvány ügyében. Az állami kommunikáció március óta átállt a segítségnyújtás hangsúlyozására, és a vírus forrása szinte jelentéktelenné vált számukra. Nem úgy az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump amerikai elnök hetek óta keményen bírálja az ázsiai országot. – Túl sok halál volt ebben az országban, meg lehetett volna állítani, elejét lehetett volna venni, de valaki hosszú idővel ezelőtt mintha úgy döntött volna, hogy ezt nem teszi meg, és emiatt az egész világ szenvedésre ítéltetett – utalt az elnök egyértelműen Kína felelősségére.
Miután Brad Pitt viccet csinált belőle, Donald Trump visszatért, és kártérítést követel Kínától - videóval | Magyar Hang
Az elnök bejelentette, nem tart sajtótájékoztatót, mert a média hazudik, majd kiállt az újságírók elé, és keményen nekiment Kínának.
Korábban az AP hírügynökség arról írt, hogy bár a helyi hatóságok tudtak a vírus jelentette valódi veszélyről, hat napig, az első külföldi fertőzés bejelentéséig nem tettek semmit, ezzel elszabadítva a járványt. A The Washington Post cikke szerint pedig az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciai csatornákon már figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira.
Trump odáig ment a vádaskodásban, hogy leállította az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) nyújtott, közel félmilliárd dolláros amerikai támogatást. A WHO-t ugyanakkor az amerikai elnöktől függetlenül is számos kritika érte, amiért a szervezet túlságosan is igyekszik Kína kedvében járni. A tajvani hatóságok állítása szerint például, ők már decemberben figyelmeztették a WHO-t arról, hogy egy emberről-emberre terjedő vírus bukkant fel Kínában, a szervezet figyelmen kívül hagyta a jelzésüket, mivel Kína nem ismeri el Tajvant önálló országként. A WHO ezt követően sokáig nem lépett a járvány ügyében, még január közepén is arról írtak, hogy a koronavírus nem terjed emberről emberre, holott ekkor a kínai szakemberek – az AP jelentése szerint – már régen meggyőződtek az ellenkezőjéről.
Amerikai szakemberek a már idézett AP-cikkben hangsúlyozták, egyértelmű, hogy a járvány a kínai hatóságok halogatása, a titkolózás és a bürokratikus rendszer miatt szabadulhatott el. Megjegyzik, hogy az új vírus felbukkanásáról az ismerőseiket figyelmeztető orvosok elleni rendőrségi intézkedés is gátolta az információáramlást, hiszen az egészségügyi dolgozókat megfélemlítették a szigorú intézkedések. És ugyanez történt az újságírókkal is.
Miután Emmanuel Macron francia elnök, és Angela Merkel német kancellár is kitért arra, hogy átláthatóságra van szükség a járvány ügyében, Ausztrália is beállt a sorba, és vizsgálatot követelt Kínától. Marise Payne ausztrál külügyminiszter szerint ugyanis a kínai hatóságok által szolgáltatott információkkal kapcsolatban komoly kételyek merültek fel. – Független nemzetközi vizsgálatra van szükség, Ausztrália ragaszkodik ehhez – hangsúlyozta a külügyminiszter. Hozzátette, a WHO eddigi szerepe miatt nem lenne szerencsés, ha a világszervezet végezné el a vizsgálatot.
– Rágógumi tapadt a cipőnk talpára – így reagált a kínai állami média egyik szerkesztője az országot ért ausztrál vádakra. Hu Hszi-csin a kínai Facebookon, a Weibón arról írt, hogy a két ország közötti hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatok minden bizonnyal megromlanak majd, amiért Ausztrália elszántan ragaszkodik a járvánnyal kapcsolatos vizsgálathoz. – Ezek után alaposabban meg kell fontolnunk, hogy kötünk-e üzletet velük, vagy hogy oda küldjük-e tanulni a gyerekeinket – fogalmazott. – Ausztrália mindig bajt okoz, mint egy rágógumi, ami a cipőnkre, találnunk kell egy követ, amivel lekaparhatjuk onnan.
Egyre többen támadják Kínát a járvány miatt | Magyar Hang
Független vizsgálatot követelnek, hogy kiderüljön, mit tettek hatóságok a járvány ügyében. Már a vírus laboratóriumi eredete sem tabu.
Kína canberrai nagykövete is hasonlóan fenyegetően fogalmazott korábban. – Az átlagember Kínában felteheti majd a kérdést magának, „miért igyak én ausztrál bort, vagy miért egyek ausztrál marhahúst”. Hosszabb távon, ha a viszony ellenségessé válik, az utazók is kétszer meggondolják, hogy hol töltsék a szabadságukat – mondta Cseng Csing-je az Australian Financial Review-nak. A nagykövet szavai fájó pontra tapintanak, hiszen az ausztrál marhahús és bor legfontosabb célállomása Kína, az onnan érkező diákok és turisták pedig komoly bevételi forrást jelentenek Ausztráliának.
Csen Csing-je hangsúlyozta, több politikus igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy a vírus a kínai Vuhanból származik, holott ez nem igaz. Mindössze annyi történt, hogy ott regisztrálták először a fertőzést, ami nem jelenti azt, hogy Kína lenne a járvány forrása – tette hozzá a nagykövet, jelezve a pekingi kommunikáció új irányát. – Egyik ország sem kezelte jól a járványt, ezért idővel elkezdik Kínát hibáztatni, hogy eltereljék a figyelmet a saját sikertelenségükről – foglalta össze a helyzetet Csen Csing-je.
Marise Payne visszautasította a vádakat, és zsarolásnak nevezte a nagykövet szavait, Frances Adamson külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor a canberrai kínai nagykövetség szerint hangsúlyozta, Ausztrália nem politikai okokból ragaszkodik a független vizsgálathoz, és semmiképpen sem szeretnék, ha a két ország viszonya megromlana. Simon Birmingham ausztrál kereskedelmi miniszter kedden elmondta, a járvány rengeteg életet követel, és hatalmas gazdasági válságot okoz, éppen azért van szükség egy független vizsgálatra, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló esetek.
