– Ha az Európai Unióba való belépés ára az, hogy azt mondjuk, nem vagyunk macedónok és a nyelv, amelyen beszélünk, nem a macedón, akkor nem kell nekünk az EU – jelentette ki Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia államfője az Alsat-M televíziónak azután, hogy országa uniós csatlakozása elé most újabb akadályt gördítettek. A szóban forgó ország ezúttal Bulgária volt, amelynek parlamentje az unió Általános Ügyek Tanácsának jelentésére reagált oly módon, hogy az ország nyelvének megnevezését kifogásolta. – Hogy őszinte legyek, kétszer-háromszor is elolvastam ezt a mondatot. Mikor először olvastam, nem tudtam elhinni, hogy a XXI. században valaki kétségbe vonhatja a másik nyelvét és a több évtizedes nevét annak ellenére, hogy azt kodifikálták – méltatlankodott Pendarovski, akit eddig mindenki EU-párti politikusnak ismert.
Habár a macedón nyelv valóban közel áll a bolgárhoz, már 1946-ban kodifikálták, 1974-ben nemzetközileg különálló nyelvként ismerték el, amit három évvel később az ENSZ is megerősített. Pendarovski szerint emellett a bolgár parlament deklarációja szembe megy számos olyan megállapodás alapelvével, amely Szkopje és Szófia között köttetett az elmúlt évtizedekben, továbbá a döntés igazi politikai akadály lehet majd júniusban az unió és Észak-Macedónia közötti tárgyalási keretek meghatározásánál.
Mindez azért is érinti különösen érzékenyen a kis balkáni államot, mert az euroatlanti integrációért cserébe még nevet is kellett változtatnia, a megállapodást, amelyet Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök írt alá, 2019 elején foglalta alkotmányba a szkopjei parlament. Csakhogy múlt év őszén a párizsi csúcson a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával a franciák megvétózták, így Szkopjénak a névváltoztatással tulajdonképpen csak a NATO-csatlakozást sikerült elérnie.
Észak-Macedónia: van-e jelentősége, hogy mi az ország neve? | Magyar HangRáadásul az ország lakossága is megosztott maradt a névcsere kérdésében, míg a nemrég lemondott Zaev-kormány kitart Észak-Macedónia neve mellett, addig a jobboldali VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki megígérte, hogy ha megnyerik a választást és kellő felhatalmazásuk lesz a parlamentben, visszaadják az országnak a régi nevét, ami az alkotmány szerint Macedón Köztársaság volt. A VMRO-DPMNE egyébként továbbra is vezeti a közvélemény-kutatásokat, és bár az előre hozott választásokat a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani, igen valószínű, hogy a jobboldali párt nyeri a következő választásokat, ami alaposan megnehezítheti az EU-párti szociáldemokraták esélyeit arra, hogy tető alá hozzanak egy parlamenti többséget biztosító koalíciós megállapodást.
