Amerika összeesküvés-elmélettel támad, Kína Lego-bábukkal és fenyegetéssel reagál

Tovább durvul a kínai-amerikai kommunikációs háború a járvány miatti felelősségről.

A Global Times című angol nyelvű kínai lap hétfőn szerkesztőségi vezércikkben reagált Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnapi kijelentésére, amely szerint jelentős bizonyítékaik vannak arra, hogy a világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult el. Az írásban blöffnek nevezték a külügyminiszter kijelentését: „ebben az esetben be kellene mutatnia ezeket a bizonyítékokat a világnak, és különösen az amerikaiaknak, akiket folyamatosan megpróbál átverni” – fogalmazott a Global Times. A lap szerint a vuhani laboratóriummal kapcsolatos teóriáknak nincsen tudományos hátterük, ezeket csupán amerikai és más nyugati politikusok használják arra, hogy a Kínával szembeni ideológiai alapú ellenérzéseiket népszerűsítsék, és ezáltal manipulálják a közvéleményt. A lap szerint Pompeo ráadásul mindent elkövet azért, hogy biztosítsa a győzelmet Donald Trump amerikai elnök és a Republikánus Párt számára a novemberi elnökválasztáson.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap az ABC televízió politikai vitaműsorának adott interjújában jelentette ki, hogy bizonyítani tudják, a vírus a vuhani laboratóriumból szabadult el. Részleteket nem említett, de hangsúlyozta, hogy hogy Kína „köztudomásúan nem tartja be az előírásokat laboratóriumaiban”, és „nem ez az első alkalom, hogy a világ kínai laboratóriumból származó vírus miatt kerül veszélybe”.

Az ABC által nyilvánosságra hozott amerikai nemzetbiztonsági jelentés szerint Kína szándékosan titkolta el a járvány jelentette veszélyeket, hogy kellő mennyiségű egészségügyi felszerelést halmozhasson fel, amelyek segítségével eredményesen küzdhet meg a fertőzéssel. A dokumentum megállapítja, január elején jelentősen visszaesett az egészségügyi eszközök kínai exportja, látványosan megugrott viszont ezen felszerelések importja, ami az amerikai hatóságok szerint egyértelmű bizonyítékot jelentenek arra, hogy a kínai kormány pontosan tisztában volt a helyzettel, ám nem tájékoztatta a világot a veszélyről.

Korábban az AP hírügynökség hozott nyilvánosságra egy jelentést, amely megállapította, hogy a kínai hatóságok a járvány szempontjából legkritikusabb hat napban, január 14. és 20. között, nem léptek a fertőzés megállítása érdekében, holott a kellően szigorú intézkedésekkel akkor még meg lehetett volna állítani a járványt. A szakértők hangsúlyozták, nem egyértelmű, hogy ebben a helyi illetékesek hibásak, vagy a központi utasítás miatt nem tettek semmit, az azonban biztos, hogy a járvány a halogatás, a titkolózás és a bürokratikus rendszer miatt szabadulhatott el.

The Washington Post cikke szerint pedig az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciai csatornákon már figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira. A jelentés éppen a SARS-hoz hasonló légúti megbetegedéssel járó járvány lehetőségére hívta fel a figyelmet. Feltehetően erre utalt vissza vasárnapi nyilatkozatában Mike Pompeo is, amikor azt mondta, hogy a kínai laborok nem tartják be az előírásokat.

Kína válasza egyik esetben sem maradt el. Egyes vélemények szerint az ázsiai ország járványügyi kommunikációja jelentős nyomásgyakorlással egészül ki. Komoly botrány robbant ki az Európai Unióban is, miután kiderült, hogy egy pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban a kínai félrevezető kampányokról szóló részt átszövegezték, és a kikerültek belőle az ázsiai országot ért bírálatok. Petr Stano bizottsági szóvivő visszautasította az elsőként a New York Times cikkében megfogalmazott vádakat, miszerint az EU meghajolt volna a kínai akarat előtt.

Egyre több ország ragaszkodik a vírus kapcsán a független vizsgálathoz, amelyet azonban Kína újra és újra visszautasít, s követelésekre adott kínai reakciók pedig lassan fenyegetővé váltak. Miután Emmanuel Macron francia elnök, és Angela Merkel német kancellár is kitért arra, hogy átláthatóságra van szükség a járvány ügyében, Ausztrália is beállt a sorba, és vizsgálatot követelt Kínától. Marise Payne ausztrál külügyminiszter szerint ugyanis a kínai hatóságok által szolgáltatott információkkal kapcsolatban komoly kételyek merültek fel. – Független nemzetközi vizsgálatra van szükség, Ausztrália ragaszkodik ehhez – hangsúlyozta a külügyminiszter. – Rágógumi tapadt a cipőnk talpára – így reagált a kínai állami média egyik szerkesztője az országot ért ausztrál vádakra. Hu Hszi-csin a kínai Facebookon, a Weibón arról írt, hogy a két ország közötti hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatok minden bizonnyal megromlanak majd, amiért Ausztrália elszántan ragaszkodik a járvánnyal kapcsolatos vizsgálathoz.

Kína canberrai nagykövete még tovább ment a fenyegetőzésben. – Az átlagember Kínában felteheti majd a kérdést magának, „miért igyak én ausztrál bort, vagy miért egyek ausztrál marhahúst”. Hosszabb távon, ha a viszony ellenségessé válik, az utazók is kétszer meggondolják, hogy hol töltsék a szabadságukat – mondta Cseng Csing-je az Australian Financial Review-nak. A nagykövet szavai fájó pontra tapintanak, hiszen az ausztrál marhahús és bor legfontosabb célállomása Kína, az onnan érkező diákok és turisták pedig komoly bevételi forrást jelentenek Ausztráliának. Cseng Csing-jen hozzátette, a politikusok igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy a vírus a kínai Vuhanból származik, holott ez nem igaz. Mindössze annyi történt, hogy ott regisztrálták először a fertőzést, ami nem jelenti azt, hogy Kína lenne a járvány forrása.

A Daily Mail mindeközben arról írt, hogy a Five Eyes, vagyis az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzésének emberei egy 15 oldalas dossziét állítottak össze a kínai járványügyi intézkedések ellentmondásairól. Egyebek mellett azzal vádolják a távol-keleti ország vezetését, hogy fontos információkat hallgattak el, ugyanakkor elhallgattattak olyan embereket – köztük orvosokat –, akik a kezdet kezdetén riadót fújtak és figyelmeztetni próbálták a vuhani lakosságot. Peking már tavaly decemberben cenzúrázni kezdte az internetet, hogy megállítsa a vírussal kapcsolatos információk terjedését. Az állítólagos bizonyítékok szerint nemcsak szándékosan elhallgatták vagy megsemmisítették a koronavírus-járvány kitörésének bizonyítékait, hanem a titkolózással akadályozták is egy hatásos vakcina kidolgozását.

A fenyegetés és a nyomásgyakorlás mellett Kína váratlanul kreatív eszközöket is bevet a kommunikációs küzdelemben. Volt egyszer egy vírus címmel a kínai állami hírügynökség egy rövid animációs filmet osztott meg a közösségi médiában. Ebben egy arcmaszkot viselő kínai agyagkatona formájú Lego-ember beszélget az amerikai szabadságszobrot megformáló Lego-bábuval. Az alkotás különös értelmezését adja a járványnak, hiszen az agyagkatona szerint Kína felfedezte az új vírust, amelyről figyelmeztette a világot, ám az amerikaiak túl felelőtlenek voltak, és nem vették komolyan a veszélyt. Így amíg az ázsiai ország sikeresen védekezett a járvány ellen, az Egyesült Államok elbukott. Amíg a kínai figura sorolja a járvány megfékezésére hozott intézkedéseket, addig a szabadságszobor alakú bábú mindent kritizál, és a szabadságjogokra hivatkozik, illetve hazugsággal vádolja Kínát. A fent felsorolt vádakkal, az információk elhallgatásával, a későn hozott lépésekkel, vagyis a világjárvány kialakulása kapcsán emlegetett felelősséggel az animáció nem foglalkozik. A dán Lego cég az animáció megjelenése után a Business Insider kérdésére elhatárolódott a kisfilmtől.

A kínai animációban elhangzó vádak egy része azonban nem ismeretlen az Egyesült Államokban. Donald Trumpot ugyanis valóban számos kritika érte a járvány kezelése miatt. Az amerikai elnök, kritikusai szerint, eleinte igyekezett elbagatellizálni a koronavírus jelentette veszélyt, demokratapárti trükknek, álhírnek nevezve a fertőzést, ez pedig a szakemberek szerint komoly hatással volt a betegség terjedésére, hiszen az emberek nem vették kellőképpen komolyan a kórokozót.

Trump később már valódi veszélynek nevezte a járványt, és a kellő korlátozások is megszülettek, az elnök vírusról tett kijelentései azonban továbbra is témát adtak az újságírók számára. Állandó szófordulatai szerint a tesztelés „gyönyörű”, a járvány pedig „csodálatosan fog megszűnni”, a legnagyobb visszhangot azonban április 24-i javaslata keltette. Az elnök arról elmélkedett, hogy a betegekbe fertőtlenítő folyadékot kéne fecskendezni, hogy így tisztítsák ki a tüdejüket.

A járvány kezelésének abszurditásait parodizálta Brad Pitt, aki Anthony Fauci, a legfőbb amerikai járványügyi szakértő bőrébe bújva csinált viccet Trump megdöbbentő kijelentéseiből. Az elnök ezt követően napokig nem állt az újságírók elé, majd amikor múlt hét hétfőn újra felbukkant a járványügyi sajtótájékoztatón, újra Kína felelősségét firtatva hangsúlyozta: „túl sok halál volt ebben az országban, meg lehetett volna állítani, elejét lehetett volna venni, de valaki hosszú idővel ezelőtt mintha úgy döntött volna, hogy ezt nem teszi meg, és emiatt az egész világ szenvedésre ítéltetett”.