Egy kicsit te, egy kicsit én – meddig bírja Netanjahu kormánya?

Egy kicsit te, egy kicsit én – meddig bírja Netanjahu kormánya?

Benjamin Netanjahu választási plakátja Jeruzsálemben 2019. március 28-án (Fotó: Reuters/Ammar Awad)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nincs jogi akadálya a vádemelésekkel sújtott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök kormányalakításának – jelentette be az izraeli főügyész. Pedig egy petícióban azt kérték tőle, hogy állapítsa meg, vádemelés alatt álló képviselő nem alakíthat kormányt. Netanjahu ellen ugyanis folyamatban van az a per, amelyben bizalommal való visszaéléssel, csalással és vesztegetéssel vádolják. Ám most úgy látszik, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy nagykoalíciós kormányt alakítson a likudos politikus, aki egyébként már így is rekordernek számít, hiszen Izrael történetének ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Igaz, az illiberális politikus nem csak ezzel a címmel büszkélkedhet, hiszen most már azt is elmondhatja magáról, hogy ő az első kormányfő Izraelben, aki ellen a hivatali ideje ellen emeltek vádat. De még ha el is tekintünk attól, hogy Izrael régi-új miniszterelnökének még jó ideig bíróságra kell járnia – a legutóbbi tárgyalást éppen a koronavírus-járványra hivatkozva napolták el –, a Kék-Fehér Párttal alkotott nagykoalíciónak akkor sem lesz egyszerű dolga az elkövetkező időszakban.

A legnagyobb kihívás kétségtelenül az lesz, hogyan lehet egyben tartani a korántsem szerelmi házasságnak nevezhető nagykoalíciót. Mint ismert, korábban Netanjahu és Beni Ganc között súlyos ellentétek feszültek, így utóbbi politikus hallani sem akart arról, hogy korrupcióval vádolt kollégája újra hatalomra kerüljön. A másfél éve tartó politikai válság aztán felülírta Ganc aggályait, így a koalíciós szerződésben egyfajta hatalommegosztásról döntöttek.

Ez a gyakorlatban a miniszterelnöki poszt rotációját jelenti oly módon, hogy Netanjahu 18 hónapig miniszterelnök, majd ugyanennyi ideig miniszterelnök-helyettes lesz Ganc elnöklése mellett. A miniszteri posztok elosztása sem volt egyszerű: a Likud kezébe olyan kulcsfontosságú minisztériumok jutottak, mint a külügy és az oktatás, míg a Kék-Fehér a védelmi és az igazságügyi miniszteri tárca megszerzésének örülhet. Korábban viszont a Likud jóval több miniszteri tárcát birtokolt, így a párt tisztviselőit elégedetlenséggel töltötte el a kibontakozó kompromisszum. Netanjahu éppen ezért meggyőzte Gancot, hogy a Likud kapja a fontosabb diplomáciai pozíciókat és az elnöki tisztséget azokban a parlamenti bizottságokban, amelyekre a jobboldali párt igényt tartott. És bár ezzel a Likudon belüli elégedetlenkedők étvágya egyelőre ki lett elégítve, erősen kérdéses, hogy a jövőben hogyan viszonyulnak majd koalíciós partnerükhöz.

Ugyancsak kihívásként nehezedik az új kormányra a palesztin kérdés, amely már több évtizede megoldatlan. A választások előtt Donald Trump amerikai elnök „az évszázad üzletének” keretében hatalmas területeket biztosított Izraelnek, ezt azonban egyáltalán nem lesz könnyű érvényre juttatni. A koronavírus megjelenésével ugyan a Gázai övezet most szokatlanul csendes, ám ez nem jelenti azt, hogy ez a jövőben is folytatódik – különösen akkor, ha Izrael nem biztosítja a szükséges egészségügyi eszközöket a járvány leküzdésére. Az új izraeli kormánynak emellett a Hamasz miatt is fájhat a feje, és nem csak az időről időre fellobbanó fegyveres konfliktusok és a teljesen leállt fogolycsere-programok miatt. Ennél jóval fontosabb, hogy a tervek szerint Izrael hamarosan annektálni fogja Ciszjordániát, ami bizonyosan óriási ellenállást vált majd ki a radikális palesztin szervezetből.

De legalább ennyire fenyegetők a gazdasági kihívások. A koronavírus-járvány miatt rengeteg kis- és középvállalkozásnak kellett leállnia, ezért a munkanélküliség hihetetlenül magasra, 25 százalékosra ugrott, amire az ország születése, 1948 óta nem volt példa. És ugyan mostanra fokozatosan enyhítenek a szigorításokon, a gazdaság helyreállítása valószínűleg még nagyon sok időt vesz igénybe. Így pedig hiába oldódott meg a politikai válság, az izraelieknek valószínűleg még sokáig kell várniuk arra, hogy normalizálódjon az élet az országban.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/19. számában jelent meg május 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/19. számban? Itt megnézheti!