Ismét ezrek tüntettek Németországban a koronavírus-járvány lassítására bevezetett kormányzati korlátozások ellen szombaton, írja az MTI. Nagyobb megmozdulásokat Berlinben több helyen is tartottak, és ezres nagyságrendben vonultak az utcára a járványügyi szabályokat elutasító tüntetők Münchenben és Stuttgartban is.
A résztvevők száma nem változott jelentősen az utóbbi hetekhez képest a több nagyvárosban már megszokottá vált szombat délutáni demonstrációkon, az viszont változás, hogy egyre több az ellentüntetés. Berlinben például egyebek mellett a Nagymamák a szélsőjobb ellen (Omas gegen Rechts) elnevezésű csoportosulás is tiltakozott a járványlassító intézkedések bírálatára szervezett tüntetéseken megmutatkozó szélsőjobboldali, antiszemita tendenciák ellen.
Számottevő rendbontás kora estig nem történt. Berlinben a rendőrség külön igyekezett megakadályozni, hogy ismét elvegyüljenek a tüntetők között bajkeverésről ismert erőszakos futballhuligánok. Nagyjából kétszáz embert igazoltattak és vettek őrizetbe ideiglenesen. A szórványos dulakodásokban két rendőr megsebesült. Az utóbbi hetekben sem voltak mindig békések a járványügyi korlátozások elleni tüntetések. Így például május elején egy berlini demonstráción – amelynek részvevői a sajtószabadság általuk vélt korlátozását is kifogásolták – többen rárontottak a ZDF országos köztelevízió Heute Show című szatirikus magazinműsorának stábjára, a csatorna öt munkatársa megsebesült, négyet kórházba kellett szállítani.
A tüntetéseken egyéb összeesküvés-elméleteket is kifejtenek. Az egyik jellegzetes véleményáramlat szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezést a magánalapítványa révén jelentékeny összegekkel támogató Bill Gates valójában „egészségügyi diktatúra” kialakítására törekszik, és olyan vélemény is hallható, amely szerint Angela Merkel kancellár úgynevezett „gyíklények” irányítása alatt tevékenykedik.
A tüntetések résztvevői közül „nem mindenki hisz összeesküvés-elméletekben” – mondta a járványhelyzet állami kezelése társadalmi fogadtatásának vizsgálatára az osnabrücki egyetemen indított kutatás vezetője, Julia Becker a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak.
Egymástól „nagyon eltérő csoportok tüntetnek”, és csupán „a politikával szembeni düh” egyesíti őket. „Az a közös bennük, hogy mind túlságosan erősnek érzik a korlátozásokat” – mondta a szociálpszichológus, kiemelve, hogy a válságok elbizonytalanítják az embereket, és fogékonnyá teszik őket az összeesküvés-elméletekre. Mindez azonban egyelőre nem össztársadalmi jelenség, az kutatók legutóbbi felmérése szerint 70 százalék támogatja a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozásokat.
A Robert Koch járványügyi intézet (RKI) adatai szerint szombatig 173 772 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, ami 620 esettel több az egy nappal korábbinál. A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 900-zal 152 600-ra emelkedett. A vírus okozta betegségben (Covid-19) 7881 igazolt fertőzött halt meg, ez 57-tel több az egy nappal korábbinál. A vírus úgynevezett reprodukciós rátája (R) 0,88, ez azt jelenti, hogy száz új fertőzött átlagosan 88 embernek adja tovább a kórókozót, amely így egyre inkább visszaszorul.
Merkel: tisztelni, becsülni és támogatni kell a szabadon végzett újságírói munkát
Miközben a ZDF munkatársait megtámadták, addig Angela Merkel arról beszélt, gondoskodni kell arról, hogy az újságírók szabadon végezhessék munkájukat, és tisztelni, becsülni és támogatni kell őket. Az MTI által is idézett kancellár arra emlékezett, hogy 75 éve alapították meg az első lapokat a második világháború utáni Németországban. Mint mondta, „autoriter rezsimekből ma is tudjuk, hogy amikor hatalomra kerülnek, legelsőként a sajtószabadságot nyomják el, és nem lehet többé szabadon újságírói munkát folytatni”, ezért is igen lesújtó, amikor „a mi demokratikus társadalmunkban megtámadnak riportereket és újságírókat”.
Merkel szerint „egy demokráciának tények és információk kellenek”, és „különbséget kell tennie az igazság és a hazugság között”. Lehetővé kell tenni, hogy az emberek sok különböző nézőpontból tekinthessenek rá a valóságra, és a szemléletmódok sokasága alapján formálhassák ki a véleményüket. Hozzátette, hogy „egy demokráciának nyilvánosság kell”, szükség van egy „térre, amelyben közösen megegyezésre juthatunk a törvényeinkről, de az értékeinkről is”, és amelyben „lehet vitatkozni és ki lehet fejteni különböző véleményeket, hogy kifejleszthessünk belőlük közös megoldásokat”. Ehhez az eltérő vélemények iránti megértés, tolerancia szükséges, de a saját véleménnyel szembeni kritika elviselésének képessége is. „Ha mindezt megszívleljük, nyitott társadalmunk megtalálja a legjobb megoldásokat” – fejtette ki a német kancellár.
