Megmenti a koronavírus a horvát jobboldalt?

Megmenti a koronavírus a horvát jobboldalt?

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezik az EU vezetőinek csúcstalálkozójára 2020 február 21-én (Fotó: Reuters/Francois Lenoir)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Feloszlatta magát május 18-án a horvát parlament, így júniusban vagy júliusban előre hozott választásokat tarthatnak déli szomszédunkban. Ám aki azt hiszi, hogy mindezek mögött a vezető horvát kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) önmagával szemben gyakorolt kritikája áll, az alaposan téved: az előre hozott választásokat sokkal inkább indokolják a HDZ hatalmi érdekei.

A horvát jobboldal népszerűsége ugyanis a koronavírus-járvány idején nőni kezdett, ami nagyban tudható be annak, hogy a kormány mindvégig követte a szakértők tanácsait. A szigornak köszönhetően a halálozási ráta meglehetősen alacsony maradt, így május 26-ig mindössze 101 vírusfertőzött halt meg az országban. Összehasonlítva Magyarországgal, míg Horvátországban mindössze 25 volt az egymillió lakosra jutó halálesetek száma, addig hazánkban ez a szám több mint a duplája, vagyis 52 – pedig a magyar mutatók sem rosszak.

Nem csoda, hogy a korábban gyengélkedő HDZ népszerűsége most újra meglódult: a CRO Demoskop közvélemény-kutatása szerint 30 százalékosra nőtt a párt támogatottsága a biztos szavazók körében, amivel újra átvette a vezetést a Szociáldemokrata Párt (SDP) előtt. Pedig a horvát baloldal már jó ideje vezette a pártok népszerűségi listáját, sőt Zoran Milanovic januári államfővé választása még lökést is adott nekik, és sokan már abban bíztak, hogy a horvát baloldal akár triumfálhat is a decemberi választásokon. Mostanra viszont Andrej Plenkovic miniszterelnök lett a legnépszerűbb politikus, s csak aztán következik Milanovic, akit egyébként Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik leghangosabb kritikusaként tartanak számon a régióban.

Ám a horvát jobboldal helyzete korántsem olyan kedvező, mint ahogy az első ránézésre tűnik. Ma már nincs olyan gazdasági előrejelzés, amely szerint Horvátország megúszná a gazdasági válságot, ami szeptemberben bizonyosan beköszönt a szomszédunkban, ha
csak nem sikerül a turizmusnak mértéken felül teljesítenie. Ismert: a turizmus a horvát bruttó hazai termék egyötödét adja, ami annak köszönhető, hogy évről évre közel 20 millió turista érkezik az országba. Idén viszont ilyen teljesítményre egészen minimális az esély, ugyanis aligha valószínű, hogy a korábban bejelentett, a külföldiek számára létesítendő „turistafolyosó” megmentené a horvát idegenforgalmat.

Ezért olyan sürgető most a HDZ-nek, hogy még a gazdasági válság előtt megtartsák a választásokat, ugyanis ez még úgy is jobb eredménnyel kecsegtet, hogy az utóbbi időben a horvát vezető kormánypártnak komoly riválisa akadt a jobboldalon Miroslav Skoro személyében. A következő hetekben Plenkovic fő feladata az lesz, hogy megnyerje a horvát jobbszél szavazóit, ami már csak azért sem lesz könnyű feladat, mert mindeközben éppen Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Így a leköszönő horvát kormányfőnek egyszerre kell megfelelnie az ő táborától jobbra eső szavazók óhajainak és Brüsszelnek.

A HDZ-vel szemben viszont mostanra a horvát baloldal is megszervezte magát, a Restart névre hallgató ellenzéki koalíció fő ereje az SDP, amely mögé több kisebb baloldali irányultságú párt is beállt. Csakhogy a jelek szerint a szövetségnek éppen a szociáldemokraták jelentik az egyik gyengeségét, ugyanis a párt elnöke, az alig negyvenéves Davor Bernardic korántsem akkora formátumú politikus, mint elődje, a kitűnő szónok és vitázó Milanovic.

Milyen végeredmény várható a nyári választásokon? Az már most látszik, hogy a megméretésben igen fontos szerepük lesz a kisebb pártoknak, amelyek adott esetben a mérleg nyelvének szerepét is betölthetik. Ilyen párt a Híd (Most), amely egyszer koalíciós partnerként már részt vett az előző HDZ-kormány munkájában, azonban a Tihomir Oreskovic által vezetett kormány 2016-ban csúfosan megbukott. Most viszont könnyen előállhat olyan helyzet, amely újra egy koalícióba kényszeríti a két pártot. Persze csak akkor, ha sikerül Plenkovic bravúrja, vagyis a gazdasági válság beköszönte előtt megnyeri a választást.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!