Amerikai republikánusok egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, miszerint a koronavírusra elsőként figyelmeztető kínai orvosról, Li Ven-liangról kellene elnevezni a Washingtonban lévő kínaí nagykövetség előtti utcát. Ebben az esetben a nagykövetség hivatalos címe 3505 International Palace-ról 1 Li Wenliang Plaza-ra változna.
Li Ven-liang özvegye, Fu Hszüe-csie azonban nem tartja ezt annyira jó ötletnek, nem szeretné, ha férje nevét szenzációkeltésre használnák. Mint a kínai közösségi médián írja, amelyet a hongkongi South China Morning Post idéz: „Elszomorodtam a hír hallatán, mivel Ven-liang kommunista párttag volt, és szerette a hazáját. Ha erről tudott volna, biztos nem engedte volna, hogy a nevét hazája ellenében használják fel”.
Li Ven-liang a közép-kínai Vuhani Központi Kórház szemészeti osztályán dolgozott, és a járvány hajnalán elsőként hívta fel a figyelmet az új koronavírus veszélyeire, de a politika közbeszólt. Ven-liang december 30-án a Weibo mikroblogon, egy közös csetszobában hívta fel egykori egyetemi csoporttársai figyelmét arra, hogy hét ember egy rejtélyes vírus tüneteivel került a kórházába.
A „gyanús” online kommunikációt figyelő kínai hatóságok azonnal beidézték Lit a vuhani egészségügyi hatósághoz, és kérdőre vonták azért, mert információt osztott meg az esetről. Néhány napra rá a rendőrök is előállították, és egy papírt kellett aláírnia, amelyben elismerte, miszerint „hamis állításaival súlyosan megzavarta a társadalmi rendet”. Később persze kiderült, hogy az eltussolni kívánt esetek a koronavírus első fertőzöttjei voltak.
Február elején Li Ven-liang is belehalt a fertőzésbe, haláláról illetve a járvánnyal kapcsolatos úttörő munkájáról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megemlékezett. Márciusban a vuhani rendőrség is bocsánatot kért a viselkedése miatt, és halála után Peking kitüntette az orvost. Ám valójában a helyzet nem igazán változott, a hatóságok továbbra is cenzúrázzák a szólásszabadságot vagy a kormányzati bocsánatkérést követelő posztokat, és ehelyett a kommunista párttag Li mártírrá válásának narratíváját igyekeznek sulykolni.
Li özvegye egyébként egyáltalán nem aktív a közösségi médián, február 7-én regisztrált a Weibo-ra, és egy nappal későbbi első posztjában visszautasította azokat a híreszteléseket, hogy támogatást kért a családjának. A mostani volt Fu Hszüe-csie második bejegyzése, és 120 millióan látták.
Az amerikaiak egyébként nem először próbálnak ily módon borsot törni Peking orra alá: 2014-ben a Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistáról, Liu Hsziao-póról szerették volna elnevezni a szóban forgó utcát, persze Kína ezt is megtorpedózta.
