Nem árulja el a külügy, rákérdezett-e Orbán az emberi jogok helyzetére Minszkben

Nem árulja el a külügy, rákérdezett-e Orbán az emberi jogok helyzetére Minszkben

Orbán Viktor és Aljakszandr Lukasenka megbeszélései 2020. június 5. Minszk (Forrás: Kormány.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A diplomáciában szokásos udvariaskodásról adott hírt az MTI Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és Európa utolsó diktátoraként számon tartott Aljakszandr Lukasenka délelőtti találkozóját ismertetve. A két politikus egyetértett abban, hogy nincs politikai érdekütközés a két ország között. Orbán Viktor ugyanakkor lehetőséget lát a politikai együttműködés szorosabbra fűzésében, illetve a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. 

A magyar kormányfő arról is beszélt, Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Belarusszal szembeni szankciókat.

Minszkkel szemben először 2004-ben vezetett be embargót az EU, egyrészt két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnése miatt négy emberrel szemben. Ezt később kiegészítették a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogok megsértése, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék mozgásterének visszaszorítása miatti korlátozásokkal. Kilenc éve, 2011-ben ehhez fegyverembargót is hozzácsaptak. Aztán 2016 februárjában a korlátozások jelentős részét megszüntették, csak a fegyverembargó és a négy személlyel szembeni korlátozások maradtak életben.

Lukasenka szintén arról beszélt, hogy a politikai és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. A belarusz elnök hangsúlyozta, mindkét félnek mindent meg kell tennie a kétoldalú, valamint az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatok fejlesztéséért. Azt is kiemelte, Magyarország a legközelebbi partnerük az Európai Unióban.

A tervezett találkozó előtt kérdéseinkkel megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amit szerettünk volna megtudni:

Orbán Viktor miniszterelnök úr fehéroroszországi látogatása során milyen gazdasági és politikai eredményeket, megállapodásokat remél az Aljakszandr Lukasenkával folytatott tárgyalásokon elérni?

Szándékozik-e a Miniszterelnök Úr felvetni a tárgyalások során az emberi jogok súlyos megsértésének gyakorlatát Fehéroroszországban, hiszen azt az Európai Unió is nehezményezi?

Kérdéseinkre választ egyelőre nem kaptunk.

Az általunk megkérdezett gazdasági szakértő szerint a mostani látogatás egyik célja lehetett, hogy a már korábban is ajánlott magyar építőipari kapacitást, mindenekelőtt a kormányközeli oligarchák vállalkozásait Lukasenka figyelmébe ajánlják. Itt elsősorban stadion- és hídépítésről lehet szó. Ennek azért lenne nagy jelentősége, mert ezzel a cégek komoly megbízásokkal jelenhetnének meg a nemzetközi piacon. 

Arra is lehet szándék, hogy a belarusz-lengyel határon létesült nagy logisztikai központ irányába kiépítsük a kapcsolatot, ahol a kínai áruk Németország felé belépnek az Európai Unió területére. Forrásunk megjegyezte, ez még inkább megkérdőjelezi a Budapest-Belgrád vasútvonalra költött hatalmas összeg létjogosultságát. Egyébként az északi irányba kiépítendő útvonal tekintetében nem áll rosszul hazánk, hiszen a szlovák határ felé vezető M35-ös és M4-es autópálya építése már előrehaladott állapotban van. Kérdés persze, hogy van-e egyáltalán lehetőségünk a csekély magyar gyártókapacitással az említett logisztikai központban teret nyerni. 

A mostani látogatást egyébként minden bizonnyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusi minszki látogatásán készítették elő. Akkor Szijjártó az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az EU Keleti Partnerség politikájának fontos részese Belarusz. Magyarország ezért javasolja a Minszkkel szembeni uniós szankciók további lazítását.

Az Eurázsiai Gazdasági Unióban – amelynek soros elnöke éppen Fehéroroszország – található nyersanyagok fontos szerepet játszhatnak az európai gazdaság fejlődésében, a legfontosabb energiatranzit-útvonalak is Fehéroroszországon vezetnek keresztül.

Szijjártó Péter arról is beszélt márciusban, hogy életbe lépett a két ország közötti kétoldalú beruházásvédemi megállapodás, amelynek nyomán magyar vállalatok egyre több befektetést hajtanak végre és terveznek a belarusz piacon.

A mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban is komoly lehetőségeket látott akkor a miniszter, csakúgy, mint a gépipari együttműködésben. Példaként hozta a magyar-belarusz közös gyártásban készülő emeletes Stadler-vonatokat, illetve hogy traktorgyár felépítésére készül egy belarusz traktorgyár.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.