Amikor a Diba támadásba lendül, kő kövön nem marad! Ezt hirdeti a kínai online közösség jelszava. S valóban, a magát Diba néven azonosító, erősen nacionalista beállítottságú, 33 millió tagot számláló csoport igencsak agresszív üzenetekkel és mémekkel támadja a népi Kína vélt vagy valós ellenségeit. A kínai Google, a Baidu által létrehozott platform eredetileg a futball fanokat gyűjtötte egybe, az elmúlt években azonban ezek a fiatalok a rendszer árnyékhadseregévé váltak a kíbertérben.
Posztjaik célpontjai között éppúgy ott vannak a Hongkongban az autonómiáért vagy Tajvanon a demokráciáért tüntetők, mint a koronavírus-járvány miatt Kínát támadók. Ugyanígy egy másik, idáig főképp kedvenc színészeikért és pop-idoljaikért lelkesedő közösség, a főleg fiatal lányokból álló Fangirls is új bálványt talált magának. Úgy hívják, hogy a „jóképű idősebb testvér, Kína”.
Fiatalok ezrei harcolnak a világhálón a Hszi Csin-ping által meghirdetett „kínai álomért” és a „Nyugat káros eszméi” ellen. Ők az internethez kötött, „bedrótozott” nemzedék vagy más néven az Y generáció.
Ezek a fiatalok úgy érzik, mindenáron meg kell védeniük Kína imázsát. Ez az 1990 után született „millenniumi nemzedék” büszke Kína újjászületésére, és az idősebbektől eltérően egyáltalán nem gondolkodnak el a kommunista párt abszolút hatalmán. Ők nem élték át a Tienanmen téren történteket és a kulturális forradalom terrorját sem. Ők a gazdasági növekedés gyermekei. Hiába beszélnek nekik a nélkülözésekről, a Tienanmenről, az ő agyukból ezt már kimosták. Hongkongi kortársaikat nem értik, azok az ő szemükben „romlott gyerekek”, akiket a nemzetbiztonsági törvénnyel jó útra kell téríteni. Így aztán nincsenek is fenntartásaik.
A hatalomhoz közel álló China Youth Daily napilap felmérése szerint a 18 és 35 év közöttiek 97 százaléka büszke arra, hogy kínai, 95 százalékuk pedig meg is védi a hazáját. A Le Figaro tudósítója a pekingi kampuszokon is a „millenniumi nemzedék” őszinte patriotizmusával szembesült. Mint az újságíró megjegyzi, ez a fiatal „hadsereg” komoly segítségére van a gazdasági válsággal és nemzetközi nyomással szembesülő rendszernek.
Az Y generáció patriotizmusa mutatja a rendszer alkalmazkodó képességét is. A szovjet blokk szétesésétől kezdve a Kínai Kommunista Párt tudatosan alapozott a növekvő jólétre és táplálta a fiatalokba a hazafias érzelmeket. A kommunizmus helyét a rendszer legitimációjában Tienanmen után így fokozatosan a Nyugat-ellenes felhangokkal kísért nacionalizmus vette át.
E türelmes nevelés gyümölcseit most a „kínai álmot” meghirdető Hszi Csin-ping elnök arathatja le, amikor rámutat az Amerikában uralkodó káoszra. A Minneapolisban történtek vagy a Covid-19 amerikai kezelése csak megerősítik ezekben a fiatalokban a Nyugat hanyatlását, Trump kirohanásait vagy az emberjogi kritikákat pedig a Kína megalázására irányuló újabb imperialista kísérletekként értékelik. Ez a generáció úgy látja, nincs más választása, mint felvenni az Amerika által Kína elé dobott kesztyűt és ellenállni a nyomásnak, hogy a Közép Birodalma ismét visszakerüljön a világban az őt megillető helyre.
