Egyre újabb rekordokat dönt az Egyesült Államokban a napi koronavírus-fertőzöttek száma. Már 2,5 millió fertőzöttet és 127 ezer halottat regisztráltak. 25-én jelentősen megugrott a halottak száma. A szakértők figyelmeztetnek: ez még mindig az első hullám.
Lapunk is megírta, hogy szerdán a napi fertőzöttek számában újabb szomorú rekord született, több mint 38 ezer új esettel. Csütörtökön pedig még ezt is felülmúlta az új esetek száma, közel 40 ezer megbetegedést regisztráltak, illetve a napi elhalálozások száma is ismét emelkedett, a Washington Post beszámolója szerint közel 2500 főre. Mivel csak a teszttel megerősített esetek számítanak be a regisztráltak közé, és az enyhe tünetekkel bíró emberek nem biztos, hogy jelentkeznek szűrésre, így a valódi fertőzöttek száma magasabb lehet (míg ezzel párhuzamosan a halálozási ráta pedig alacsonyabb.)
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control) jelentése szerint a valódi fertőzöttek száma akár tízszeres is lehet, melyet antitest-vizsgálatokra alapoznak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság nagy része (csakúgy, mint Magyarországon) még nem került a vírusfertőzés közelébe, és potenciálisan megfertőződhet.
Az ismételten növekedésnek indult esetszámokat szerencsére nem követi egyelőre hasonló mértékűen nagy elhalálozás; minden bizonnyal minden ország felkészültebb most már a SARS-CoV-2-vírus jelentette veszélyre. Viszont nem árt észben tartani, hogy ez még mindig az első hullám, nem a második, ahogy arra Amerika első számú járványügyi szakértője, Anthony Fauci is figyelmeztetett: amíg az ország bizonyos részein növekvő esetszámról beszélünk (így elsősorban a déli államok, különösen Arizona, Florida, Mississippi és Texas esetében), addig hiába csökkennek az északi és észak-keleti államokban az esetszámok.
Többekben, így Gavin Newsom kaliforniai kormányzóban is felmerült, hogy a növekvő esetszám a Black Lives Matter-tüntetésekkel (vagy az azt megelőző, pont, hogy a kijárási korlátozások és kötelező maszkhasználat elleni tüntetésekkel) lehet összefüggésben – ennek a lehetőségére a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ is felhívta a figyelmet, és azt javasolta, hogy mindenképpen használjanak az emberek az arcukat eltakaró maszkot, sálat, vagy kendőt.
Azt illetően, hogy vajon a tüntetések és a megbetegedések között van-e összefüggés, előzetes tanulmányt tett közzé az 1920-ban alapított Nemzeti Közgazdaságkutató Intézet (National Bureau of Economic Ressarch) is, melyet anonimizált mobiltelefonos cellainformációkra és nyilvánosan elérhető statisztikákra alapozott. Tanulmányuk szerint a tüntetéseken való részvétel nem, vagy csak nagyon kevéssé járult hozzá az új megbetegedésekhez.
Ismét megállapították, hogy kimondottan zárt térben tud a vírus jól terjedni, amennyiben nem tartják be a mára már „megszokott” óvintézkedések: a távolságtartás, a testi kontaktus kerülése, illetve a maszkhasználat. Erika Lautanbach, a Whatham megyei Egészségügyi Központ vezetője szerint különösen a kimondottan gyenge tünetekkel bíró fiatalok azok, akik munkahelyeiken, illetve tágabb családjukban terjesztik a vírust.
A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy azokban a városokban, ahol nagyobb tüntetések illetve erőszakos megmozdulások voltak, a mobiladatok szerint még növekedett is a szociális távolságtartás, vagyis az emberek jóval nagyobb része maradt otthon, így összességében nagyobb eséllyel kerülte el a megfertőződést.
