Kína megerősödése katonai kihívást is jelent a NATO-nak, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a koronavírus-járvány első hullámának lecsengésével mégis Oroszország körül tart hadgyakorlatokat. Egyértelmű, hogy a járvány alatt tovább éleződött a stratégiai versengés a NATO és Moszkva között. A szövetség a posztcovid korszak biztonsági kihívásai között is kiemelten kezeli Oroszországot.
Az egyik lengyelországi gyakorlótéren a napokban zárul a négyezer amerikai és kétezer lengyel katonát felvonultató, „Szövetségi szellem” néven futó hadgyakorlat. Az első ilyen a koronavírus miatti szigorítások után. Mint az amerikai egység parancsnoka, Brett Sylvia tábornok fogalmazott, a gyakorlattal a NATO a jelenlegi nehéz helyzetben is demonstrálja harckészségét Oroszország előtt. Hasonló logikát követ a Balti-tengeren 30 hadihajóval és tengeralattjáróval valamint háromezer katonával kezdődött hadgyakorlat. A 6. flotta parancsnoka, Lisa Franchetti altengernagy szerint ezzel azt üzenik Moszkvának, hogy a NATO minden időben mindent megtesz a térség stabilitásának megőrzéséért. Ugyanakkor a tábornok szerint az ilyen gyakorlatok nem növelik a feszültséget Oroszországgal.
Egy hónappal korábban a flotta három torpedórombolója egyébként a brit haditengerészet egyik hajójával közösen a Barents-tengeren gyakorlatozott. Figyelemre méltó és a feszültség növekedését mutatja, hogy az 1980-as évek közepe óta most először léptek amerikai hadihajók a Barents-tenger térségébe, közel az orosz határokhoz. A megnövekedett aktivitáshoz nem passzol az a hír, hogy a finanszírozási problémák miatt állítólag megakadtak a tárgyalások a Lengyelország területén létesítendő amerikai támaszpontról. Alighanem inkább arról van szó, hogy Washington a közben kibontakozó gazdasági válság ellenére sem enged az árból.
Miközben a NATO az Oroszország körül zajló hadgyakorlatok védelmi jellegét hangsúlyozza, addig Moszkvában ezt messze nem így látják. Szergej Rudszkoj vezérezredes kijelentette, hogy a járványügyi vesztegzár miatt csak részben megtartott nagyszabású Defender Europe 2020 hadgyakorlat során a NATO tagországai Oroszország területén lévő célpontok leküzdését gyakorolták volna. Az orosz fegyveres erők operatív főcsoportfőnökségének vezetője megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére az utóbbi időben fokozódtak az Oroszország ellen irányuló tevékenységek.
A feszültség növekedése közepette Moszkva is szintet lépett. Vlagyimir Putyin éppen a napokban beszélt arról, hogy az orosz hiperszonikus fegyver megjelenése fölöslegessé tette mindazokat a kiadásokat, amelyeket más országok Oroszország katonai feltartóztatására fordítottak, és a történelem folyamán első ízben fordul elő, hogy Moszkva a csúcstechnológiájú fegyverek kifejlesztésében megelőzte a többi országot. Az orosz elnök ehhez még hozzátette, hogy mire a többi ország kifejleszti hiperszonikus fegyverét, Oroszországnak addigra már lesz eszköze az ellene való védekezéshez.
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a posztcovid világ biztonsági kihívásai között az államokat tekintve a NATO gondolkodásában kiemelt szerepet játszik Oroszország. Annak ellenére, hogy már Kínát is komolyan figyelni kell.
Erről legutóbb a Welt am Sonntagnak nyilatkozva a NATO főtitkára úgy fogalmazott, hogy Kína megerősödése „alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”, ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren. Jens Stoltenberg kiemelte, hogy Peking a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodik, rengeteget költ nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, emellett igyekszik átvenni az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy NATO érzékeli a veszélyt, Peking ugyanakkor egyetlen tagországra sem jelent közvetlen fenyegetést.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/25. számában jelent meg június 19-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 25. számban? Itt megnézheti!
