Ellentmondásos kampányrendezvényt tartott Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a dél-dakotabeli Mount Rushmore emlékműnél július 3-án a helyi őslakók tiltakozása közepette, illetve egészségügyi szakemberek javaslata ellenére. A Függetlenség Napja előtti napon megtartott rendezvényen tűzijátékot is tartottak.
Az elnök az emlékmű előterében indulatos, a „radikális baloldali fasizmust” vádoló beszédben ítélte el az „Amerika örökségének eltörlésére irányuló szándékot”. Trump „erőszakos” és „dühös tömeget” emlegetett, hogy „erőszakos bűnözési hullámot” okoz a „megszüntető kultúra” (cancel culture), és hogy „a gyerekeket már arra tanítják az iskolában, hogy utálják a saját államukat, és hogy azok a férfiak és nők, akik építették ezt az országot, nem hősök, hanem gonosztevők voltak”.
Kijelentette, hogy „a baloldali radikálisok szerint Amerika története hazugságok hálója”, hogy „szerintük az amerikaiak gyengék és beletörődőek”, ám szerinte „az amerikai nép erős és büszke, és nem fogják engedni, hogy elvegyék tőlük országuk történetét és kultúráját, értékeit”. Az elnök szerint a tüntetők célja „nem az, hogy Amerikát jobbá tegyék, hanem, hogy véget vessenek neki”. Arra is kitért, hogy az összes, a Mount Rushmore Nemzeti Emlékművön szereplő elnököt jogtalanul támadják a baloldalról. (A napokban írt alá egy rendeletet a szobrok, emlékművek és emlékhelyek fokozott védelméről.)
Beszéde végén tűzijátékot is tartottak. Beszédében nem tért ki sem a koronavírus-fertőzöttek egyre növekvő számára, sem a gazdasági visszaesésre, sem arra, hogy egy esetleges második ciklusában milyen célokat tűzne ki maga és az adminisztrációja elé. A gyűlésen résztvevők többségén, nagyjából 3700 emberen, nem volt maszk.
A rendezvény alatt amerikai őslakók közül több törzs vezetője is tiltakozott, részben amiatt, mert ők a gyenge egészségügyi ellátás miatt fokozottabban ki vannak téve a koronavírus-járvány által jelentett veszélynek, és amiatt is, mert a Rushmore-hegy az egyik legszentebb helyüknek számít, és amit ábrázol, nem más, mint a fehér felsőbbrendűség-hitnek a szimbóluma. Lakota tüntetők közül többeket is őrizetbe vett a rendőrség, akik elállták az odavezető autóutakat. Az ellen is tiltakoztak, hogy tűzijátékot tartsanak a hegy lábánál, amire a sajtóhírek szerint az elnök azzal válaszolt, hogy „mi tudna meggyulladni? A hegy kőből van”.
Az elnököt és stábját rutinszerűen ellenőrzik koronavírusra. Szinte minden alkalommal találnak új fertőzöttet, így az alelnök, Mike Pence stábjából a napokban két titkosügynököt, az elnök stábjából pedig Kimberly Guilfoylet találták annak, aki elsősorban a kampányra való pénzgyűjtés megszervezésének felelőse, egyúttal pedig az elnök idősebbik fiának, Donald Trump Jr.-nak a barátnője. Noha Guilfoyle tünetmentes volt, azonnal karanténba helyezték.
Amerika 50 államának nagy részében egyre gyorsul a koronavírus terjedése, főleg a déli államokban. Az elmúlt napookban minden nap megdöntötte a napi új fertőzöttek száma a korábbit, pár nappal ezelőtt már 52 ezer esetet regisztráltak, míg tegnapelőttről tegnapra már közel 55 ezer új eset volt a Worldometers szerint. Szerencsére a halottak száma viszonylag alacsony, ám a dolgok jellegéből kifolyólag a napi halálozások számának felfutása 1-2 héttel későbbre várható.
A Rushmore-hegységet az Egyesült Államok egy 1868-as szerződésben a lakota indiánoknak ígérte, majd, amikor aranyat találtak a hegység oldalában, az egyezményt a kormányzat felrúgta. Százkettő millió dollárral akarták a lakotákat kompenzálni (ez mai értéken picit több mint egy milliárd dollár), ám ők ezt az összeget nem vették fel azóta sem, mert nekik a szent hegyük visszakapása a fontos.
Az elnöki portrékat 1927-ben kezdték el építeni, és a tervező, a KKK-szimpatizáns Gutzon Borglum egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig tartott ez. Négy elnököt ábrázol, George Washingtont, Thomas Jeffersont, Abraham Lincolnt és Theodore Rooseveltet, az első kettő az Alapító Atyák közül való. Abraham Lincoln volt a rabszolgaság eltörlője és a polgárháborúban az északiak elnöke, Rooseveltet meg azért, mert személyes ismerőse volt a szobrásznak. A hegy lábánál lévő kőtörmelék nem az emlékmű része, hanem építési törmelék. Az eredeti tervek szerint nem csak a fejük, hanem a mellkasukig lettek volna ábrázolva.
Az őslakók számára háromszoros sértés az emlékmű, hiszen tőlük szerződésszegéssel elvett területen épült meg, szent hegyükön, és olyan elnököket is ábrázolva, akik hozzájárultak az őseik földjének elvételéhez. Még egy 1980-as Legfelső Bíróság által meghozott ítélet szerint sem kapott megfelelő kárpótlást a Sziú Nemzet földjeik elvételének ellenértékeként.
