Aligha ígérkezett az elmúlt időszakban kedvezőbb pillanat a Belgrád és Pristina közti párbeszéd folyatására, mint a június vége. Miután Albin Kurti koszovói ultranacionalista miniszterelnököt lemondásra kényszerítette koalíciós partnere, a jóval mérsékeltebb Avdullah Hoti alapított kormányt – a hónapokig húzódó koszovói belpolitikai válság ezzel megoldódott. Szerbiában a június 21-ei választások megerősítették a szerb haladókat, akik innentől a parlamenti helyek háromnegyedét tudhatják maguknak a szerb szkupstinában. Ám akármilyen megfelelőnek is látszottak a körülmények ahhoz, hogy végre Szerbia és Koszovó dűlőre jusson a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó egykori szerb tartomány jövőjéről, mostanra újabb problémák jelentek meg a láthatáron.
A szerb kormány nem hivatalosan eddig két megoldási javaslattal állt elő a koszovói kérdés rendezésére. Az első szerint – amit bővebb kifejtés nélkül elhatárolásnak neveznek – Koszovót felosztanák oly módon, hogy a szerb többségű északi területek Szerbiához kerüljenek, ezért cserébe Belgrád elismerné Koszovó függetlenségét.
A másik verzió területcserével számol oly módon, hogy a koszovói szerb többségű területekért cserébe Pristina megkapná a dél-szerbiai Presevó-völgyet, ahol albánok élnek többségben. Ám mindkét opció hajótörést szenvedett eddig a koszovói kormány ellenállása miatt annak ellenére, hogy Belgrád intenzív nemzetközi kampányt folytat, hogy bizonyos országok vonják vissza Koszovó függetlenségének elismerését. A szerb külügy kampánya eddig sikeresnek bizonyult, így a legfiatalabb európai ország számára zárva maradtak a legfontosabb nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ – kapui, ahová a tagok felének jóváhagyására lenne szükség.
Így érkeztünk el június 27-éhez, amikor Washingtonban találkozott volna a szerb fél a pristinai vezetéssel. A nagyreményű találkozót ezúttal azért kellett lemondani, mert Hashim Thaci koszovói elnök ellen vádat emelt a hágai különleges ügyészség az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával. És bár korábban Pristina arról tájékoztatta Washingtont, hogy a találkozón Thaci helyett a miniszterelnök vesz részt, Hoti később közölte, mégsem utazik az Egyesült Államokba, mert a jelenlegi helyzetben otthon kell maradnia. Így a mostani találkozó terve kútba esett, és egyelőre nem tudni, mikor lesz legközelebb lehetőség egy ilyen egyeztetésre.
Mindeközben az Európai Unió – ami korábban platformot biztosított a Belgrád és Pristina közti dialógusnak – továbbra sem tud előállni egy életképes tervvel, amit a felek tárgyalási alapnak tekinthetnének. Brüsszel elképzelése ugyanis nagyjából abban merül ki, hogy Szerbiának nem kell elismernie Koszovó függetlenségét, de nem is szabadna gátolnia a felvételét az ENSZ-be. Azonban hogy ezért Szerbia mit kapna cserébe, arról egy szó sem esett eddig. A feltételezések szerint itt várhatóan az uniós tagság felkínálása lesz az üzlet része, azonban a belgrádi vezetés már többször is jelezte, hogy Szerbia számára ez nem lesz elegendő.
Ám a nagyhatalmak korántsem ülnek ölbe tett kézzel, ha Koszovóról van szó. Donald Trump célja most az, hogy még az amerikai elnökválasztás előtt megegyezés szülessen Belgrád is Pristina között, ami ha Washington koordinációjával összejönne, egyben Trump legnagyobb külpolitikai sikere is lenne. Mivel az unió keretei között már jó ideje nincs előrelépés, mostanra a koszovói mellett a szerb fél is örülne az amerikai szerepvállalásnak – annál is inkább, mert az Egyesült Államok nem zárkózott el a területcserés megoldástól. De Oroszország is egyre nagyobb figyelemmel kíséri mostanra a koszovói fejleményeket. Így Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mostani belgrádi látogatása után Aleksandar Vucic szerb elnök jelezte, hogy ha a jövőben megoldás születik Koszovót illetően, ahhoz Moszkva véleményét is kikérik. Addig pedig Belgrád és Moszkva napi szinten egyeztet Koszovó ügyében.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 27. számban? Itt megnézheti!
