Folkénekes kegyeit keresi a győztes jobboldal

Folkénekes kegyeit keresi a győztes jobboldal

Andrej Plenkovic kampányplakátja egy zágrábi villamosról 2020. július 3-án (Fotó: Reuters/Marko Djurica)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bejött a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) terve, az eredetileg decemberre tervezett parlamenti választások előre hozásával a pártnak még a koronavírus-járvány nyomában érkező gazdasági válság előtt sikerült diadalmaskodnia. A HDZ 66 mandátumot szerzett a 151 tagú száborban, vagyis a horvát törvényhozásban, míg nagy riválisának, a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) mindössze 41 képviselői hellyel kell beérnie.

Ám a leendő kormány szempontjából még e különbségnél is fontosabb, hogy a harmadik helyen a januári elnökválasztáson harmadik Miroslav Skoro által alapított Haza Mozgalom (DP) végzett 16 mandátummal. A nacionalista politikust korábban a HDZ ugyan több ízben is azzal ostorozta, hogy Zoran Milanovic, a szociáldemokraták nagyágyúja csak azért tudta megnyerni az elnökválasztást, mert a volt HDZ-s Skoro is elindult az elnöki székért – most viszont éppen az ő pártjának támogatására lenne szüksége a kormányalakításhoz. És bár a matematikai feladvány első ránézésre könnyűnek tűnik, a valóságban egyáltalán nem az.

A horvát médiában már korábban felmerült, hogy Skoro titkos megállapodást kötött a szociáldemokratákkal, így egyáltalán nem biztos, hogy a folkénekesből lett politikus könnyen beadja a derekát a győztesnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fiatal DP egyáltalán nem mondható stabil képződménynek a horvát politikában, így egy koalíciókötés esetén könnyen megeshet, hogy szétesik a párt, ebben az esetben pedig a HDZ-re hárulna a feladat, hogy minél több mozgalmárt a maga oldalára állítson.

De a győztes jobbközép pártnak még akkor sem lenne most aggódnivalója, ha esetleg Skoro ragaszkodna korábbi feltételéhez, vagyis hogy csak akkor lép koalícióra egykori pártjával, ha nem Andrej Plenkovic, a HDZ elnöke lesz a miniszterelnök. Persze Skoro zsarolási potenciálját alapvetően rontja, hogy Plenkovic most akár a liberális Horvát Néppárttal, a Reformistákkal, valamint a horvát diaszpóra és a nemzeti kisebbségek támogatásával is kormányt tudna alakítani. Vagyis a jobboldal most annyira megerősödött, hogy az eddigi miniszterelnök többféle opció közül is választhat.

Nincsenek könnyű helyzetben viszont a szociáldemokraták, akik Zoran Milanovic megválasztásakor még okkal reménykedhettek abban, hogy ez a győzelem lendületet adhat a pártnak. Most azonban úgy látszik, hogy a horvátok inkább értékelték a kormány szigorú fellépését a koronavírus-járvány idején, mint az SDP elhibázott kampányát, amely az elmúlt hetekben szinte csak arról szólt, hogy Plenkovic vonuljon karanténba, mert veszélyezteti mások egészségét. Meglepően jól szerepelt azonban a Mozemo (Tudjuk) nevű újbalos-zöld szövetség, amely 7 mandátummal került be a száborba. Sokan közülük abban reménykednek, hogy a jövőben teljesen átrendeződhet a horvát baloldal, így akár a HDZ kihívójává is válhat idővel ez az alakulat.

Ám annak ellenére, hogy a horvát jobboldal kiemelkedő győzelme után több hazai kormánypárti sajtótermék is örömmel nyugtázta az eredményeket, a HDZ várható kormányalakítása még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a közeljövőben a magyar–horvát viszony sokat javulna. Ismert: a horvát jobboldali szavazók egy része ugyan mélyen tiszteli Orbán Viktort és a Fideszt, a HDZ-ről azonban ez korántsem mondható el maradéktalanul.

A magyar–horvát kapcsolatokat továbbra is beárnyékolja a Mol–INA-ügy, és bár a HDZ korábban ellenezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, decemberben Plenkovic felháborodottan reagált arra, hogy a magyar miniszterelnök egy olyan fotót tett közzé a Facebookon, amelyen a történelmi Magyarország térképe látszott a háttérben. A horvát kormányfő akkor azt mondta, nem az első alkalom, hogy ez a térkép látszik egy Fidesz-tanácskozásról készült fotó hátterében, és erről a magyar külüggyel is szeretnének beszélni. A kölcsönös gyanakvásból és a kimért kormányfői gratulációból így nem nehéz levonni a következtetést, hogy sok időnek kell még eltelnie, mire maradéktalanul helyreállnak a kapcsolatok a két ország között.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/28. számban? Itt megnézheti!