Az isztambuli Hagia Szophia bazilika mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Murat Salim Esenli. Törökország MTI által is idézett olaszországi nagykövete kedden a római török képviseleten nyilatkozott a sajtónak, és hangsúlyozta, hogy csak Isztambul városában nyolcvankilenc templom működik, örmény, katolikus, ortodox, anglikán templomok, valamint huszonegy zsinagóga. „Félrevezető tehát azt állítani, hogy Törökország nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, kizárólag az Hagia Szophia ügyére hivatkozva” – közölte Ankara olaszországi diplomáciai képviselője.
A nagykövet kijelentette, hogy a bazilika átalakítása Törökország szuverén jogának számít. Murat Salim Esenli hozzátette, az egyetlen különbség az lesz, hogy az Hagia Szophiába belépőknek le kell majd venni cipőjüket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, és a nőknek le kell fedni fejüket, ahogyan a bazilikától nem messzi Kék Mecsetben is ugyanezek a szabályok érvényesek. Kifejtette, az Hagia Szophia a világörökség részének számít, és Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.
Ezzel egy időben Törökország illetékes minisztere bejelentette, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény kegytárgyakat, valamint az Hagia Szophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható.
A Iustinianus (Iusztinianosz) bizánci császár uralkodása idején, 532 és 537 között épült Hagia Szophia előbb katolikus, majd az 1054-es egyházszakadás után ortodox bazilika, később az 1453-as török hódítás után egészen 1931-ig mecset volt; egy 1934. november 24-én meghozott török minisztertanácsi döntés után lett 1935-től múzeum.
Vallásos körök már évek óta azt kérték, legyen ismét mecset, ennek lehetőségét pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette egy tavalyi kampányrendezvényen. A török legfelsőbb közigazgatási bíróság július 10-én pénteken visszavonta az Hagia Szophia múzeumi státuszát, így az utolsó akadály is elhárult, hogy Isztambul egyik legismertebb épülete ismét mecset lehessen. Erdogan pedig rövid időn belül rendeletet adott ki az újbóli mecsetté alakításra vonatkozóan, az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került. Az elnök később arról tájékoztatott, hogy a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a mecset, amelyben az előkészületek befejeztével július 24-én tartják majd az első muszlim közösségi imádkozást.
A török döntés nyomán számos keresztény vallási vezető és nyugati politikus ellenérzését fogalmazta meg. A múlt héten Ferenc pápa is megszólalt az ügyben. A vatikáni Szent Péter téren tartott beszédében a katolikus egyházfő az újra mecsetté alakításról azt mondta: „Az Hagia Szophiára gondolok mély fájdalommal”, majd néhány másodperces csendet is tartott.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően az Hagia Szophia-ügy kapcsán úgy fogalmazott: a döntés elkerülhetetlenül felgyorsítja a bizalmatlanságot, elősegíti a vallási közösségek közötti megosztást, aláássa a párbeszédre és az együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket.
Kedden egyébként török külügyminisztérium szóvivője is közleményt adott, amelyben azt közölte: Törökország óva intette az Európai Uniót a belügyeibe avatkozástól az Hagia Szophia mecsetté nyilvánításával kapcsolatban. Hami Aksoy közleményében hangsúlyozta: az épület Törökország tulajdona, státuszának megváltoztatása pedig csakis Törökország szuverén joga. A külügyi szóvivő rámutatott, hogy a mecset minden látogató előtt nyitva áll, vallásra való tekintet nélkül. Egyúttal jelezte: a mecset továbbra is „mindenkit átölelve” megőrzi voltát az emberiség közös kulturális örökségeként. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Ankara tájékoztatni fogja az UNESCO-t az Hagia Szophiát illetően tervezett lépésekről.
