Kutatók szerint a hatóságok rendszeresen terhességi teszteknek vetik alá a kisebbséghez tartozó nőket, százezreket köteleznek sterilizációra, abortuszra és méhen belüli fogamzásgátló eszközök használatára.
Miközben a csökkenő és elöregedő népesség miatt a kínai kormány 2015-ben úgy döntött, hogy felhagy az „egy gyermek-politikával”, és bő három évtized elteltével lehetővé teszi, hogy a kínaiak szankciók nélkül vállalhassanak egynél több gyermeket, a jelek szerint egy másik döntést is hozott, amely az ujgurok szaporodási rátáját hivatott csökkenteni. Erre utalnak ugyanis azok a statisztikák és személyes beszámolók, amelyeket a múlt héten ismertetett az amerikai AP hírügynökség oknyomozó riportja. Kína ismét védekezésre kényszerül az emberi jogok súlyos megsértése miatt.
A riport szerint Peking drákói szigorral próbálja visszaszorítani az ujgurok és más kisebbségek szaporodási rátáját, méghozzá a legkülönbözőbb eszközökkel. Már a hivatalos statisztikák is önmagukért beszélnek: Hszincsiang tartományban – ahol a lakosság felét ujgurok adják – 2017- ről 2018-ra negyedével csökkent a születésszám, a tartományon belüli két, főként ujgurok lakta régióban pedig három év alatt 60 (!) százalékkal kevesebb gyermek jött világra.
A módszerek egészen döbbenetesek: a kutatók szerint a kínai hatóságok rendszeresen terhességi teszteknek vetik alá a kisebbséghez tartozó nőket, százezreket köteleznek sterilizációra, abortuszra és méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD) használatára. Ami az utóbbit illeti, 2014-ben még „csak” 200 ezer ilyen eszközt ültettek be Hszincsiangban, azonban 2018-ra ez a szám több mint 60 százalékkal, 330 ezerre nőtt.
Történt ez úgy, hogy mindeközben Kína egészében csökkent az ilyen eszközök használata, sőt rengeteg kínai nő még el is távolíttatta a méhéből a szerkezetet. De a művi meddővé tételek terén is teljesen egyértelműen kirajzolódik az ujgurokkal szembeni népesedéspolitika: miközben 2016 és 2018 között Kínában csökkent, addig Hszincsiang tartományban tízszeresére nőtt az ilyen beavatkozások száma. Úgy látszik, erre egyáltalán nem sajnálta a pénzt Kína, így a most közzétett anyagból kiderül, hogy a hszincsiangi tartományi vezetés 2016-ban több tíz millió dollárral járult hozzá a születésszabályozási programhoz.
Az igazi tragédiák azonban leginkább a személyes sorsokon követhetők nyomon. Az egyik megkérdezett ujgur nő például elmondta, hogy miután 2018-ban kiengedték az átnevelő táborból (ezeket Kínában elsősorban az ujguroknak alakították ki), a hatóságok arra kötelezték, hogy sterilizáltassa magát. Ha ezt nem tette volna meg, visszaküldték volna az átnevelő táborba. Habár a nő szeretett volna még szülni, végül le kellett mondania a gyermekvállalásról. A brit Newcastle Egyetem ujgurszakértője, Joanne Smith Finley az adatok megismerése után úgy nyilatkozott, hogy itt népirtásról van szó, és bár ez nem tömeggyilkosság-szerű, azonnali genocídium, kétségtelen, hogy lassú, fájdalmas és lopakodó népirtás zajlik Kínában.
Az ujgurokkal szembeni születésszabályozási program leleplezése után most többen is megszólaltak, akik már az elmúlt időszakban is felhívták a figyelmet a kínai jogsértésekre. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter például zavarba ejtőnek és sokkolónak nevezte a most közzétett jelentéseket, és felszólította Pekinget, hogy fejezze be az embertelen visszaéléseket az ujgurokkal szemben. Azt is kijelentette, szerinte ezek az információk szomorúan illeszkednek a Kínai Kommunista Párt elmúlt évtizedekben tanúsított magatartásához, amely abszolút megvetést mutatott az emberi élet szentsége és méltósága iránt. A miniszter egyúttal felszólította a világ országainak közösségét, hogy lépjenek fel „az elembertelenítő visszaélésekkel szemben”.
Szakértők szerint azonban aligha számíthatunk arra, hogy a botrány után Kína felhagyna „illiberális” népesedéspolitikájával. Amikor korábban a hatalmas méretű átnevelő táborokról napvilágra kerültek az első fotók és beszámolók, hasonló felháborodás volt tapasztalható – ám a kínai hatóságoknak eszük ágában sem volt bezárni ezeket a létesítményeket. Így a 12 milliós kínai ujgur lakosság továbbra sem számíthat arra, hogy a botrány napvilágra kerülése után a sorsa talán egy nap jobbra fordul.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/28. számban? Itt megnézheti!
