Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Több mint 3 millió menekült után véget érhet a polgárháború?

Szerző: | 2020. július 18., 07:00 | Külföld

Minden helyzetre felkészült biztonsági emberek Szanában, 2020. május 6-án (Fotó: Reuters/Khaled Abdullah)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tűzszüneti megállapodást kötött a jemeni kormány a déli szeparatista lázadókkal, ezzel párhuzamosan pedig béketárgyalások kezdődnek a szomszédos Szaúd-Arábiában – közölte nemrég a Jemenbe delegált szaúdi nagykövet. Mohamed al-Dzsaber szerint innentől fegyvernyugvás lép életbe Abján tartományban, illetve más térségekben is csillapítják a feszültséget, valamint tárgyalásokat kezdenek a tavalyi rijádi megállapodás végrehajtásáról. Ezzel pedig akár véget is érhet a több mint öt éve kezdődött jemeni polgárháború – már ha a felek nem rúgják fel az egyezséget ebben a rendkívül összetett konfliktusban.

HIRDETÉS - AIP

A jemeni polgárháború ugyanis korántsem egyszerűsíthető le a kormánypártiak és a szeparatisták hatalomért folytatott harcára. Ami a mögöttes okokat illeti, közülük az első és legfontosabb vallási természetű: Jemen lakosságának kétharmada szunnita iszlám vallású, egyharmada viszont síita. Míg a szunnitákat Szaúd-Arábia, addig a síitákat Irán pártfogolja, amelyek már hosszú évek óta proxiháborút vívnak egymással.

HIRDETÉS - AIP

Ami a konkrét eseményeket illeti, a pozícióját féltő egykori dél-jemeni pártelit a kilencvenes években egyszer már megpróbálta elszakítani az ország egy részét – ez volt az első jemeni polgárháború –, végül mégis Ali Abdullah Száleh elnök kerekedett felül, aki 1978 óta vezette Észak-Jement. Az elnök ugyan reformokba kezdett és normalizálta a kapcsolatokat a környező országokkal, azonban Jemen továbbra is az arab világ egyik legszegényebb állama maradt.

A pohár végül 2011-ben, az arab tavasz idején telt be, amikor a tiltakozások nyomán Száleh beleegyezett a politikai átmenetbe, ekkor Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi lett az új elnök. A megbékélés viszont nem tartott sokáig. Miután 2014 júliusában a kormány bejelentette, hogy a jövőben megváltoztatja az üzemanyagok árára vonatkozó támogatási rendszert, ismét tüntetések kezdődtek az országban.

A húszik, vagyis a síita szeparatista felkelők a tüntetések hullámain akkora népszerűségre tettek szert, hogy szeptemberben harmincezer katonájukkal könnyedén be tudtak vonulni az ország fővárosába, Szanaába, ahol átvették a hatalmat. Hádi elnök ekkor ugyan lemondott, ám ezt később visszavonta, majd felkérte Szaúd-Arábiát, hogy avatkozzon be az országban. Ezzel kitört a polgárháború. Hamarosan aztán egyre több ország keveredett bele az egyre véresebb összetűzésbe. A húszikat Washington és Rijád azzal vádolja, hogy Irántól kaptak kiképzést és fegyvereket, az afrikai Eritreát pedig azzal, hogy orvosi segítséget adott a sebesült húszi harcosoknak. A jemeni kormány viszont Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Államoktól és az öböl menti monarchiáktól kapott jelentős segítséget, sőt az amerikai drónok közvetlenül is segítették a kormányerőket.

És hogy a képlet még ennél is bonyolultabb legyen, az országban uralkodó kaotikus helyzet kitűnő táptalajt jelentett az iszlamistáknak, akik az „Arab-félsziget al-Kaidája” nevű szervezetben tömörülnek és az ország középső részét tartották megszállásuk alatt (ez a csoport szervezte a Charlie Hebdo elleni támadást is). A konfliktus mostanra már több mint 110 ezer ember életét követelte, a menekültek száma pedig már 3 millió felett van.

Mit hozhat a megbékélési folyamat? Miután a szakadárok tavaly az ellenőrzésük alá vonták Ádent, novemberben egyszer már aláírtak egy hatalommegosztási egyezményt a kormánnyal. A feszültség áprilisban mégis kiújult, miután a lázadók kikiáltották a déli országrész autonómiáját. Így bár a mostani tárgyalások ígéretesnek tűntek, az elmúlt napokban többször is megszegték a tűzszünetet, így minden bizonnyal messze még az idő, hogy rendeződjék a konfliktus Jemenben. A háttérben lévő nagyhatalmi szembenállás ugyanis – különösen Irán és Szaúd-Arábia között – egy percre sem szűnt meg, sőt semmi nem utal arra, hogy a résztvevők rendeznék a konfliktust.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 27. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Irán, iszlám, Jemen, polgárháború, Szaúd-Arábia


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest