Továbbra sem lassul a koronavírus-járvány, a világ számos országában dönt rekordokat napról napra az új megbetegedések száma, az enyhítések hatására pedig sok helyen a március-áprilisinál is sokkal rosszabbá vált a helyzet. Az Egyesült Államok és Brazília után immár Indiában is átlépte az egymilliót a fertőzöttek száma, és egyik országban sem mutatkoznak jelei a kórokozó gyengülésének. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) statisztikái szerint a kontinensen Luxemburgban, Portugáliában, Svédországban és Bulgáriában a legsúlyosabb a helyzet, de a szomszédaink közül Ukrajnában és Szerbiában sem enyhül a járvány.
Ahogy Spanyolország, Franciaország, Ausztria, és a már talán a második hullámot szenvedő Izrael is komoly korlátozásokra kényszerült. Hiába azonban a tavaszi csúcsokat is elhomályosító adatok, a teljes karantén aligha térhet vissza, a gazdaság újabb leállítását ugyanis minden ország igyekszik elkerülni. Kérdés, hogy milyen árat kell fizetni mindezért.
– Nem csinálunk még egy olyan karantént, mint amilyet márciusban – fogalmazott július elején Jean Castex francia miniszterelnök a BFM hírtelevízióban. Mivel a teljes karanténnak szörnyű következményei vannak, emberileg és gazdaságilag is, a francia kormány ezért célzott intézkedésekkel készül a járvány második hullámára. – Nem tudunk elviselni gazdaságilag és szociálisan még egy olyan teljes és általános karantént, mint amilyet átéltünk – hangsúlyozta Jean Castex.
Franciaországban jelenleg 400-500 koronavírusos járványgócot tartanak nyilván, a hatóságok szerint azonban ellenőrzés alatt tartják ezeket, így nem fenyeget második hullám. Ennek ellenére Olivier Véran egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a járvány erősödésének aggasztó jeleit érzékelik az országban, ezért is teszik kötelezővé a maszkviselést a nyilvános zárt helyeken.
Spanyolországban is újabb és újabb gócpontokat lokalizálnak, és több régióban is szigorításokról döntöttek az elmúlt napokban. Barcelonában és a vonzáskörzetében található településeken például bezárták a kulturális és sportközpontokat, korlátozták a vendéglátóhelyek fogalmát, megtiltották a tíz főnél nagyobb rendezvényeket, de a szintén katalóniai Lleidában visszahozták a teljes karantént. Ezek a lépések azonban nem tűnnek túl drasztikusnak figyelembe véve, hogy az elmúlt három hétben megháromszorozódott az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma az országban. A hatóságok Katalóniában arra kérték az embereket, hogy csak elengedhetetlen esetben hagyják el otthonukat, ennek ellenére a hétvégén a tengerpartok zsúfolásig megteltek.
Nem várható, hogy a járvány esetleges második hulláma idején ismét bezárják a vállalatokat Montenegróban, ugyanis az ország gazdasága nem élné túl – közölte Montenegró gazdasági minisztere kedden. Bár az országban egy nap alatt közel 100 új fertőzöttet regisztráltak, óvatosan bánnak a legszigorúbb korlátozásokkal.
Szerbiában is hasonló a helyzet, egy nap alatt 20 894-ről 21 253-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Aleksandar Vucic elnök július elején bejelentette, a járványügyi helyzet indokolttá teszi a karantén újbóli bevezetését több nagyvárosban, a hírre azonban tüntetések kezdődtek Belgrádban, amelyek hatására Vucic meghátrált, azóta sem léptettek életbe kijárási korlátozásokat. Annak ellenére sem, hogy múlt hétre gyakorlatilag megteltek a kórházak az országban. Kötelezővé tették ugyanakkor a szájmaszkot, immár szabadtéren, és a gyermekek számára is.
A fertőzöttek számának növekedése és az újabb gócpontok kialakulása miatt ismét kötelezővé tették a szájmaszk viselését Ausztriában is, ahol gyorsan romlani kezdett a járványhelyzet júliusban. Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy még ez az intézkedés is „túl kevés” lehet, ezért is sürgeti a koronavírus-jelző rendszer elindítását. Emellett az ország tartományait – a lavinajelző rendszerhez hasonlóan – zöld, sárga, narancssárga és piros jelzéssel látják el: a különböző jelzések esetén szükséges teendőket pedig egy kézikönyv tartalmazza majd, így a helyi vezetők annak segítségével döntenének a szükséges óvintézkedésekről. A kancellár szerint annyi szabadságot szeretnénk adni az embereknek, amennyi lehetséges, és annyi korlátozást szeretnénk bevezetni, amennyi feltétlenül szükséges.
A tavasszal példamutató járványkezelés miatt dicsért Izraelben drámaivá vált a helyzet. Miután úgy tűnt, sikerülhet kordában tartani a vírust, az elmúlt 14 napban több mint 20 ezren betegedtek meg, és 76-an veszítették életüket. Benjámin Netanjahu miniszterelnök korábban bejelentette, ha a helyzet nem javul, visszatérhetnek a szigorú korlátozások. Ezzel szemben azonban, hiába gyorsult azóta tovább a járvány, a beígért szigornak egyelőre nincs nyoma. Az izraeli parlament járványügyi bizottsága enyhítette vagy eltörölte a kormány múlt csütörtöki korlátozásait. Nem fogadták el a tengerpartok és uszodák hétvégi látogatásának tilalmát, mert az adatok szerint csak nagyon kevesen kapták el a vírust ezeken a helyeken. Kedden szavaznak a vendéglőkről, amelyek nyitva tartását előbb korlátozták, ám a felháborodás és tiltakozások hatására ezt visszavonták, és a hírek szerint a hatóság nem fogja tovább szigorítani a vendéglátóhelyekre vonatkozó szabályokat.
A kedélyek ettől függetlenül jó ideig nem fognak megnyugodni a zsidó államban. Miközben az ápolók újabb ápolói álláshelyekért kezdtek sztrájkolni, mert nem tudják ellátni a koronavírus második hulláma miatt megnövekedett munkát – végül megállapodásra jutottak a pénzügyminisztériummal –, tüntetők a korrupciós ügyekkel összefüggésbe hozott Netanjahu lemondását követelve vonultak utcára Jeruzsálemben. Avi Niszenkorn igazságügyi miniszter megígérte, még a véleménynyilvánítás jogát a járvány miatti korlátozások idején is tiszteletben tartják, vagyis a demonstrálók a vírus ellenére összegyűlhetnek majd. A tüntetők transzparensein gyakran felbukkan a „koronadiktatúra” felirat.
Mindeközben a hatóságok több ultraortodox közösségnek otthont adó települést zártak le teljesen a járvány elszabadulása miatt. Több helyen összecsapásokra is sor került a rendőrség és az ultraortodoxok között. A Haaretz pedig arról írt, hogy a karanténba kényszerült településeken élő egyes rabbik arra biztatják a közösség tagjait, hogy ne teszteltessék magukat.
A második hullám újabb súlyos gazdasági válságot okozhat az elemzők szerint. Az IHS Markit szakemberei szerint mivel a járvány az Egyesült Államok, Brazília és India gazdaságát is jelentősen lelassította, a „W” alakú kilábalás tűnik a legvalószínűbbnek, vagyis az emelkedés után újabb visszaesés várható. Az elemzők az év végére, 2021 elejére várják a válság második zuhanását, megjegyzik azonban, hogy ez a mélyrepülés nem lesz olyan mértékű, mint az első volt, az országok ugyanis még egyszer nem zárkóznak be úgy, ahogy tették azt tavasszal.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júniusi előrejelzése ugyanakkor az elsőnél is mélyebb válsággal számolt. Két forgatókönyvet vázoltak fel, a rosszabbik szerint az idén megérkező második hullám hatására 7,6 százalékkal eshet vissza a világgazdaság 2020-ban, jövőre pedig mindössze 2,8 százalékkal bővülhet, ami a tavalyi szint 95 százalékának felelne meg. A szervezet júliusi beszámolója szerint tartósan magas munkanélküliséggel számolhatunk, és a második hullám esetén akár 12%-ot is elérheti a munkanélküliek aránya.
Mindezek fényében kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a kormányok ismét a legdrasztikusabb korlátozásokhoz nyúlnak egy esetleges újabb hullám esetén. Ezt támasztják alá a gyakorlati példák világszerte, hiszen sokszor még a tavaszinál is rosszabb helyzet esetén sem vezettek be karantént, nem zárták be az üzleteket, strandokat, vendéglátóhelyeket. Ezért azonban akár komoly árat is fizethetnek, hiszen bár a járványügyi hatóságok mindenhol felkészültebben várják a vírus újabb támadásait, de sokszor ez is kevésnek tűnik.
Elegendő csupán az Egyesült Államokra gondolni, ahol folyamatosan emelkedik az esetszám, naponta 50-70 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, és 4-800 ember veszti életét. Az egyik legsúlyosabb a helyzet Kaliforniában, ahol korábban úgy tűnt, sikerrel verték vissza a járványt. A keleti parti államokhoz képest időben meghozott döntések, lezárások és szigorú szabályok jelentősen lelassították a vírus terjedését, az enyhítéseket követően azonban drámai méreteket öltött a fertőzés. Hétfőn a járvány kitörése óta a legtöbb új fertőzöttet, 11 800 új esetet regisztráltak. Az újabb hullám ráadásul már a fiatalabbakat veszélyezteti, az új betegek fele 40 éven aluli. Hasonló a helyzet Floridában, ahol szintén több mint 10 ezer beteget regisztráltak hétfőn, és Arizona, illetve Texas is a legrosszabbra készült az elmúlt napokban, hiszen a kórházak megteltek, ahogy a hullaházak is, így az elhunytak számára fagyasztó kamionokat kellett rendelnie a hatóságoknak.
Magyarországon a járványhelyzet nem indokolja a szigorításokat – leszámítva természetesen a határok részleges lezárását –, a szakemberek, és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ugyanakkor nem mulasztják el figyelmeztetni az embereket a második hullám veszélyére. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora a maszkviselés fontosságára hívta fel a figyelmet, Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa pedig a külföldi utazás kockázatáról beszélt.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy interjúban hangsúlyozta, az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma. A lehetséges korlátozások kapcsán ebben az interjúban ő beszélt először arról, hogy a kormány várhatóan nem lazít az 500 főnél nagyobb rendezvényekre vonatkozó szabályokon, ami nehéz helyzetbe sodorhatja a magyar élőzenei szektort, hiszen lehetetlenné tenné a fesztiválok, és nagykoncertek rendezését.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később a Kormányinfón bejelentette, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel, a kormány úgy döntött, hogy idén elmarad a tűzijáték, és az összes augusztus 20-i rendezvény. És az 500 fő fölötti eseményeket sem támogatja a kormány, erről döntés július végén várható. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig arról beszélt, fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt. Ezeknél szigorúbb korlátozások azonban egyelőre szóba sem kerültek itthon.
