Bulgária fellázadt az oligarchái ellen

Bulgária fellázadt az oligarchái ellen

Kormányellenes tüntetők Szófiában 2020. július 13-án (Fotó: Reuters/Stoyan Nenov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem nyugszanak a kedélyek Bulgáriában azután sem, hogy Bojko Boriszov kormánya egyre több engedményt tesz a tüntetőknek: hiába mentette fel a jobboldali kormányfő három miniszterét, a demonstrációk országszerte tovább folytatódnak. Ráadásul ma már nemcsak a korrupt politikus-oligarchák fejét követeli a tömeg, hanem az egész kormány távozását, ami különösen rossz hír a jobbközép koalíciónak, ugyanis jövő évben választásokat tartanak az országban. De mi is váltotta ki a felfordulást Bulgáriában?

A mostani eseménysorozat közvetlen előzménye egy incidens volt, amely egy nyilvános strandon történt még július elején. Bulgáriában a tengerpart és az ahhoz tartozó földsáv köztulajdonban van, azt senki nem zárhatja le vagy sajátíthatja ki magának. Ám a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (MRF) egykori elnöke, a mostanra dúsgazdaggá vált Ahmed Dogan ezt máshogy gondolta, így trükkösen úgy alakította ki tengerparti luxusotthonának környezetét, hogy azt csak magánterületeken keresztül lehessen elérni.

Hogy felhívja a figyelmet erre az igazságtalanságra, Hriszto Ivanov, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője és társai csónakkal közelítették meg a helyszínt, hogy a parton strandoljanak, ám ekkor hirtelen feltűntek a török politikus házát őrző kormányőrség tagjai, akik szóváltásba kerültek a politikus-oligarchát leleplezni kívánó ellenzékiekkel. Nem sokat segített a helyzeten, hogy az időközben kiérkezett rendőrök az aktivistákat kezdték igazoltatni. Az eseményeket azonban végig filmezték Ivanovék, így miután a felvételeket nyilvánosságra hozták, mindenki számára világossá vált, hogy a kormányőrök valójában egy oligarchát védenek, aki ma már csak tiszteletbeli elnöke pártjának.

Ezután kezdődtek a tüntetések Szófiában és más bolgár városokban, amelynek résztvevői az ország oligarcháival való összefonódással és maffiaszerű működéssel vádolták a kormányt. A demonstrációsorozat magját kezdetben elsősorban egyetemi hallgatók és művészek alkották, azonban ez időközben kibővült, így a bolgár fővárosban ma már nem ritkák a 10-20 ezres tüntetések sem, amelyek időnként erőszakossá is fajultak. Így múlt héten többen is megsebesültek, amikor egy, a kormány távozását követelő újabb megmozdulás résztvevői megpróbáltak erőszakkal behatolni a parlamenti képviselők irodaházába.

Időközben a bolgár ellenzék is aktivizálta magát. A strandon történt incidens után két nappal a legnagyobb ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt támogatásával megválasztott Rumen Radev államfő azt követelte Boriszovtól, hogy rendelje vissza a jelenleg semmiféle állami megbízatással nem rendelkező Dogant védő kormányőröket. Ezután az ügyészség berontott az elnöki rezidenciára, és hatalommal való visszaélés, illetve államtitoksértés vádjával letartóztatta az elnöki adminisztráció két tagját. Radev ezután azt nyilatkozta, hogy a főügyészt, aki elrendelte a rajtaütést, valójában a kormány iránti politikai elfogultság motiválta, az akció célja pedig az volt, hogy eltereljék a figyelmet a kormányt körüllengő korrupciós ügyekről.

De a szocialisták sem hagyták annyiban a dolgot: a párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a parlamentben, ami már az ötödik ilyen eljárás a kormány 2017-es beiktatása óta. Ez azonban aligha vezethet eredményre, ugyanis bár a jobbközép koalíció kisebbségi kormányként működik, az Akarat nevű populista párt kívülről támogatja a kormányt, nem is beszélve Dogan pártjáról, amelynek elemi érdeke, hogy maradjon minden a régiben.

Boriszov azonban még így sem maradhat nyugodt. Habár a koronavírus-járvány kezelésében alapvetően jól vizsgázott a kormány, most a népharag gyorsan erodálja a politikus népszerűségét. Nem állította ezt meg az sem, hogy időközben megszüntették Dogan védelmét, és kirúgták a kormány három miniszterét: ma a tömeg már nemcsak a főügyész, hanem a kormány távozását követeli. Ez pedig nem sok jót ígér Boriszovnak a tavasszal tartandó parlamenti választásokon, ahol már egy korántsem széthúzó, hanem egyre inkább összetartó ellenzékkel kell majd felvennie a versenyt.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/30. számában jelenik meg július 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/30. számban? Itt megnézheti!