– Sokkal hűvösebb így – indokolta meg Harry Harris, az Egyesült Államok szöuli nagykövete, hogy miért szabadult meg problémás arcszőrzetétől, a bajszától. A nyugalmazott admirális, aki a csendes-óceáni flotta parancsnokából lett diplomata, hozzátette, a maszk alatt sokkal kellemesebb így.
Magyarázata azonban kevéssé tűnik hitelesnek a szőrzet okozta diplomácia problémákra tekintettel. Az anyai ágon japán származású, Japánban született Harris ugyanis a helyi kritikusai szerint feltűnően hasonlított a Koreát 1910 és 1945 között megszállás alatt tartó japán hadsereg tábornokaira, bajsza így az elnyomás emlékét felidéző sértésnek tűnt sok dél-koreai szemében. Egy helyi borbély azonban most eltüntette a feszültséget keltő attribútumot – írja a BBC.
A bajusz-ügy tavaly év végén mérgesedett el igazán. Vezető dél-koreai politikusok, és közvéleményformáló értelmiségiek szólaltak fel Harry Harris ellen, mondván a japán megszállást hirdető arcszőrzetével már puszta jelenléte is tiszteletlen, és sértő Dél-Koreára. Mivel az Egyesült Államok és Dél-Korea stratégiai partnerek, és a jó kapcsolat megőrzése a szomszédos Észak-Korea fenyegetése miatt is létfontosságú, a bajusz kérdése sokkal összetettebb, és főként komolyabb, mint ahogy az esetleg innen, több ezer kilométerről látszik.
A The Korea Times decemberi véleménycikkében hangsúlyozta, Harry Harris arcszőrzete az Egyesült Államok Dél-Korea felé tanúsított egyre tiszteletlenebb és kényszerítőbb politikájának szimbóluma. Harris azzal sem szerzett magának híveket az ázsiai országban, hogy szorgalmazta, Dél-Korea költsön még többet a hadseregére, és változtasson az Észak-Koreával való viszonyán.
A bajusz azonban nem is annyira a jelenbeli ellentétek, mint inkább a gyarmati idők rossz emléke miatt vált verbális casus bellivé. Hiába hívták fel a figyelmet a történészek rá, hogy az inkriminált arcszőrzet széles körben elterjedt volt a Távol-Keleten, és nem csupán a Dél-Koreát megszálló japán tábornokok viselték, hanem például Csang Kaj-sek kínai nacionalista politikus is.
Harry Harris a bajszát ért vádakat a származásával magyarázta. – Az etnikai hátterem miatt kritizálnak ebben az országban, a bajszom azért olyan különleges, mert japán-amerikai vagyok – nyilatkozta a nagykövet a Korea Timesnak. A lap megjegyzi, Harris 40 éves katonai pályafutása alatt nem viselt bajuszt, amit az egykori admirális azzal magyarázott, hogy a szőrzettel azt szerette volna jelezni, diplomataként új életet kezdett.
