Bűnösnek találták a korrupcióval vádolt volt maláj kormányfőt

Bűnösnek találták a korrupcióval vádolt volt maláj kormányfőt

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő Najib Razak volt malajziai miniszterelnök (k) a Kuala Lumpur-i felsőbíróságra érkezik perének ítélethirdetésére 2020. július 28-án. A többek között pénzmosással, illetve bizalommal és hatalommal való visszaéléssel vádolt 67 éves politikust minden vádpontban bűnösnek találták a többmilliárd dolláros 1MDB korrupciós botránnyal kapcsolatban indított első perben. MTI/EPA/Fazry Ismail

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minden vádpontban bűnösnek nyilvánították Najib Razak volt malajziai kormányfőt a több milliárd dolláros 1MDB (1Malaysia Development Berhad) korrupciós botrány első perében kedden, és ez akár 12 éves börtönt is jelenthet számára – adja hírül a BBC. Razak ellen összesen 42 vádpontot hoztak fel öt különböző perben, és most még csak az első pernek értek a végére. A 2009 és 2018 között hatalomban lévő politikus a történelem egyik legnagyobb korrupciós botrányának gyanúsítottja.

A mostani első perben pénzmosással, illetve bizalommal és hatalommal való visszaéléssel vádolták a 67 éves politikust. A szabad lábon védekező volt miniszterelnök tagadja bűnösségét, szerinte ügye politikailag motivált, és bankárjai lépre csalták. Jelezte, hogy a fellebbezési lehetőséggel élni fog, és felkészült arra, hogy a végsőkig támadni fogja az őt elmarasztaló ítéleteket, hiszen ez is egy lehetőség számára, hogy „tisztára mossa a nevét”. 

A Razak elleni első per tárgyalása 2019 áprilisában kezdődött. Azzal vádolták, hogy 42 millió ringgitet (mintegy 10 millió amerikai dollárt) utaltatott át a saját bankszámláira közvetítő cégek segítségével az azóta már megszűnt 1MDB nemzeti stratégiai fejlesztési alapból. A volt miniszterelnök azzal védekezik, hogy pénzügyi tanácsadói félrevezették, különösen Jho Low, aki jelenleg szökésben van. Ügyvédei állítása szerint Najib Razak abban a hiszemben volt, hogy a szaúdi királyi családtól származtak az „adományok”.

A volt kormányfő bábáskodása mellett 2009-ben hozta létre az akkori maláj kormány az 1MDB nemzeti vagyonalapot az ország gazdasági fejlődése előmozdítása érdekében. Az alap révén komoly infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket szerettek volna finanszírozni. Kezdetben erőműveket vásároltak, illetve teljesen új pénzügyi negyed felépítését tervezték Kuala Lumpurban. Idővel azonban egyre több pénz került a csalásban érintettek személyes számláira. Az 1MDB ügyében ma már számos ország nyomoz, köztük az Egyesült Államok, Szingapúr és Svájc.

A botrány 2015-ben robbant ki. Najib Razak mellett az 1MDB vezetői is tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el. A malajziai ügyészség 2016 januárjában még nem látott okot arra, hogy eljárást indítson a miniszterelnök ellen, de miután Najib Razak 2018-ban veszített a választásokon, az új kormány újranyitotta az aktákat.  

A jelek szerint elképesztő mértékű pénzszórás folyt, az amerikai nyomozók szerint Najib Razak és volt munkatársai legalább 4,5 milliárd dollárt (mintegy 1300 milliárd forintot) tüntettek el az alapból 2009 és 2014 között, az összeg egy része (becslések szerint több  mint 700 millió dollár) pedig a volt kormányfő bankszámláján landolt. Az elsikkasztott pénzből többek között magánrepülőgépeket, luxusingatlanokat, szuperjachtot, Van Gogh és Monet festményeket, műalkotásokat és ékszereket vásárolt az exkormányfő és családtagjai. Amikor Najib Razak lebukott, a rendőrség bevásárlókocsikban rámolta ki lakásából az összeharácsolt luxuscikkeket. De az alap pénzéből járultak hozzá a tőzsdei visszaéléseket bemutató A Wall Street farkasa című film gyártásához is. Emiatt a malajziai hatóságok tavaly nyáron őrizetbe vették Riza Azizt, a Wall Street farkasa című film producerét is, aki egyébként Najib Razak mostohafia. Ellene végül ejtették a vádakat.

A hollywoodi sztárok mellett a 2008-as világválság kirobbantásában is részes Goldman Sachs is érintett az elmúlt évek legszövevényesebb befektetési botrányában. Az amerikai pénzintézetet sikkasztással vádolták 1Malaysia Development Berhadhoz kapcsolódóan. A maláj hatóságok tavaly kezdték el hadjáratukat a Goldman Sachs ellen: összesen 17 volt és jelenlegi banki vezető ellen indítottak eljárást, amiért szerintük nem gátolták, sőt, bizonyos esetekben még segítették is a sikkasztást.

Azóta megszületett a megállapodás: a Goldman Sachs épp a múlt héten egyezett bele abba, hogy 2,5 milliárd dolláros bírságot fizet ki Malajziának, illetve megígérte újabb 1,4 milliárd dollárnyi eszköz visszaszerzését és átadását az ázsiai országnak.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.