Egyre mélyülő válság közepette érte a bejrúti tragédia Libanont. Az infláció az év elejétől számítva 60 százalékos, a nemzeti valuta, a libanoni font a dollárhoz képest 80 százalékkal esett, a munkanélküliség 30 százalékos. Az árcédulákat naponta többször írják át a szupermarketekben, a hatmilliós lakosság fele még a koronavírus-járvány kitörése előtt a szegénységi küszöb alá csúszott. A járvány annak ellenére újabb csapás volt a gazdaságra, hogy az ország eddig megbirkózott a COVID-19-cel, hiszen a fertőzések száma kétezer körül van és mindössze 36-an haltak meg. A polgárháború befejeződése óta nem élt át ilyen válságot az ország. Annak pedig már vagy 30 éve.
Tavaly ősszel a libanoni kormány már a Messenger-hívásokat is fizetőssé akarta tenni, a kirobbant tiltakozások hatására azonban elállt ettől a tervétől. A tüntetések azonban ennek ellenére nem csillapodtak. A lakosság a korrupció és a folyamatosan romló gazdasági helyzet miatt lázongott. A gazdaság az elmúlt évtizedben a Hezbollah hatalmának növekedésével szűkült. Mégpedig alapvetően azért, mert az európai országok többségében és az Egyesült Államokban terroristaként nyilván tartott, egyszerre politikai és katonai szervezet befolyásának erősödésére válaszul csökkent a térség gazdag országai által Libanonnak nyújtott támogatás. Ez a folyamatos szűkülés 2019-ben felgyorsult, ráadásul a helyzetet tovább rontotta a Szíriából érkezett több mint egymillió menekült.
A folyamatosan romló helyzetre válaszul a tiltakozások júniustól kiújultak, és a tüntetéseket a rendőrség és a Hezbollah egységei közösen verik szét. A hivatalos propaganda az országban kialakult helyzetért Izraelt és az Egyesült Államokat hibáztatja.
A Guardian helyszíni beszámolója szerint már a középosztály sem engedheti meg magának, hogy a szupermarketekben kedve szerint vásároljon. Nem véletlenül, hiszen a válság elején még 450 dollárnak megfelelő minimálbér mára 80 dollárra esett. Bejrút elővárosaiban naponta 14-16 órára kikapcsolják az áramot. Emiatt még a koronavírussal fertőzötteket kezelő kórház működése is leállt. Akadozik a repülőtéren is a forgalom. A hadseregben csökkentették a húsadagot. A lakosság számára erősen korlátozták a külföldi valutához jutást, így aztán virágzik a feketepiac. A dollár 1991 óta hivatalosan 1,5 ezer libanoni fontot ér, és ez az árfolyama 1991 óta nem változott. Ehhez képest július elején csupán egy hét alatt az utcán 7,5 ezerről 10 ezer fontig ugrott fel.
