A pánarab al-Dzsazíra hírtelevízió beszámolója szerint közel tízezer dühös tüntető demonstrált szombaton a libanoni főváros központjában, azt követelve, hogy a teljes kormányzó elit mondjon le a keddi óriásrobbanást követően. A tüntetők több közhivatalba is betörtek, köztük a külügyminisztérium Mártírok tere melletti épületébe is, ahonnan a BBC tudósítása szerint a rendőrök szombat este kiűzték a betolakodókat. A híradások és Twitter-videók tanulsága szerint az energiaügyi minisztériumba, a libanoni bankszövetség épületébe is behatoltak a demonstrálók.
A tüntetők, miközben elégettek az ország elnökének, Misel Áúnnak a portréját, köveket és tűzijátékot is dobtak a rohamrendőrökre, akik könnygázzal, gumibotozással válaszoltak, de a főtéren fegyverropogást is lehetett hallani. Információk szerint 19 személyt vettek őrizetbe, valamint 238 tüntető sérült meg, közülük 175 személyt kórházba szállítottak. A rendőrség tájékoztatása szerint egy rendőrt megöltek a zavargások alatt.
null
"All the ministries will return to the people." (not my video)#سبت_الإنتقام#سبت_الغضب pic.twitter.com/uSrhayXud5
Hivatalos adatok szerint 158-an vesztették életüket a keddi detonációban, és több mint hatezren sérültek meg, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. A halottak között 43 szíriai van, akik feltehetőleg dokkmunkásként dolgoztak a kikötőben. (A kétmilliós országban egyébként egyes becslések szerint akár közel egymillió szír menekült, illegális bevándorló tartózkodhat.) A több mint 2750 tonna ammónium-nitrát okozta robbanásban a holland külügyminisztérium közleménye szerint életét vesztette a holland nagykövet felesége, Hedwig Waltmans-Molier is. Ausztrália pedig arról tájékoztatott, egy két éves ausztrál kisfiú is meghalt a detonáció következtében. A libanoni hatóságok még 21 eltűntként nyilvántartott személyt keresnek.
Az országban működő, Irán által támogatott, sok helyen terrorista szervezetként számon tartott, a hatalommegosztáson nyugvó libanoni kormányzati struktúrát támogató Hezbollah közölte, semmi közük sincs a keddi robbanáshoz.
Haszan Diáb libanoni kormányfő még a késő délután folyamán jelezte, előre hozott választásokat tartanak, hogy ezzel is mielőbb kilábaljanak a válságból. Diáb egyébként csak január 21. óta van hivatalban, elődje, Szaád Haríri a tavaly ősszel a gazdasági válság és több termék és szolgáltatás tervezett adóemelése miatt kirobban zavargások nyomán mondott le 2019 decemberében. Legutóbb 2018 májusában tartottak parlamenti választásokat a közel-keleti országban. (A munkanélküliség egyébként két éve már meghaladta a 40 százalékot.)
A robbanás után megannyi ország jelezte, anyagilag is segítenek a károk rendezésben – Magyarország például egymillió euró, az Egyesült Királyság 5 millió font, míg az Egyesült Államok 15 millió dollár gyorssegélyt ajánlott fel.
Közben zajlik a robbanással kapcsolatos vizsgálat. Ugyan a tüntetők közül sokan nem hisznek a kormányzatnak, ahogy korábban négy korábbi kormányfő is jelezte, nemzetközi vizsgálatot tartana ildomosnak. A BBC szerint egyébként – a korábban közölt 16-tal szemben – immár 21 személyt tartóztattak le az üggyel összefüggésben, köztük van a vámügyek országos főparancsnoka, Badri Dáher is, aki nemrég még a sajtónak nyilatkozott a történtekről. A libanoni központi bank már csütörtökön elrendelte a bejrúti kikötő és a libanoni vámhatóság vezetői számláinak befagyasztását.
Misel Áún államfő a felelősök példás és kemény megbüntetését ígérte.
A Shiparrested.com szerint az ammónium-nitrátot eredetileg egy moldovai zászló alatt közlekedő, Rhosus nevű hajó szállította, amely 2013-ban technikai problémák miatt keveredett be a bejrúti kikötőbe. A rakományt elvileg Grúziából vitte volna Mozambikba, ám miután átvizsgálták, megtiltották, hogy továbbálljon. A hajót aztán magára hagyták a tulajdonosai megannyi jogi vitát gerjesztve ezzel. A beszámoló szerint a rakomány így került a kikötői raktárba.
