Készek vagyunk segíteni, de reformokra van szükség Libanonban – hangzott el azon a nemzetközi virtuális donorkonferencián, amelyet az ENSZ és Franciaország szervezett az öt napja katasztrofális robbanást átélt libanoni főváros, Bejrút megsegítésére. Mint a BBC hírül adta, Emmanuel Macron francia elnök vezetésével 15 ország vezetője vett részt a konferencián, Donald Trump amerikai elnök is bejelentkezett.
A robbanás után szinte azonnal számos ország jelezte, anyagilag is segítenek a károk rendezésében – Magyarország például egymillió euró, az Egyesült Királyság 5 millió font, míg az Egyesült Államok 15 millió dollár gyorssegélyt ajánlott fel. A donorkonferencián az Európai Unió 30 millió euróval fejelte meg a korábbi 33 millió eurós ígéretet, az Egyesült Királyság még további 20 millió fontot, Németország az 1,5 millió eurón felül 10 millió eurót, Svájc pedig 4,38 millió dollárt ajánlott fel. Az Egyesült Államok már csütörtökön megindította az első segélyszállítmányát a robbanás sújtotta Bejrútba. Az ENSZ becslései szerint egyébként több mint 100 millió euróra van szükség az újjáépítéshez, számos lakás víz és elektromos áram nélkül maradt, élelmiszerhiánytól tartanak, és a koronavírus-járvány is erősödik az országban.
Becslések szerint 15 milliárd dolláros kárt okozott a csaknem 3 ezer tonna ammónium-nitrát felrobbanása a kikötőben. A katasztrófában legalább 158-an meghaltak, mintegy hatezren sérültek meg és 300 ezren váltak földönfutóvá.
Szombaton több ezren tüntettek a korruptnak tartott libanoni kormány ellen, több minisztérium épületébe be is törtek. A tüntetők elégették az ország elnökének, Misel Áúnnak a portréját, köveket és tűzijátékot dobtak a rohamrendőrökre, akik könnygázzal, gumibotozással válaszoltak, de a főtéren fegyverropogást is lehetett hallani. Információk szerint 19 személyt vettek őrizetbe, valamint 238 tüntető sérült meg, közülük 175 személyt kórházba szállítottak. A rendőrség tájékoztatása szerint egy rendőr is meghalt a zavargások alatt, miután a tüntetők bezavarták egy szálloda liftaknájába.
Vasárnap egyébként folytatódtak a zavargások a fővárosban, a tüntetők a parlamentet próbálták megrohamozni, a helyszínen tűz ütött ki.
Haszan Diáb miniszterelnök szombaton előre hozott választásokról beszélt a televízióban, hogy ezzel is mielőbb kilábaljanak a válságból. Libanon már amúgy is rossz gazdasági helyzetben volt, amit a koronavírus-járvány súlyosbított. Az infláció az év elejétől számítva 60 százalékos, a nemzeti valuta, a libanoni font a dollárhoz képest 80 százalékkal esett, a munkanélküliség 30 százalékos. Az árcédulákat naponta többször írják át a szupermarketekben, a hatmilliós lakosság fele még a koronavírus-járvány kitörése előtt a szegénységi küszöb alá csúszott.
Mindezek után lemondásra szólította fel Libanon kormányát az ország maronita keresztény közösségének pátriárkája, Besara Butrosz ar-Raj is, mert úgy véli, hogy a kabinet nem képes az irányváltásra. „Egy-egy képviselő vagy miniszter lemondása nem elég, az egész kormánynak távoznia kellene, mert nem képes segíteni az ország újjáépítését” – mondta vasárnapi szentbeszédében a vallási vezető. Néhány órával korábban a kormány tájékoztatási minisztere, Manal Abdel-Szamád jelentette be, hogy lemond posztjáról, mert megítélése szerint a kormány nem képes reformokat végrehajtani a bejrúti kikötőben kedden történt pusztító robbanást követően – írja az MTI.
