Svédország a járvány kitörése pillanatától különutas stratégát választott, szigorú korlátozások nélkül igyekeztek átvészelni a pandémiát. Modelljüket számos kritika érte, a hatóságok azonban kitartottak az eredeti elképzeléseik mellett, miközben a külvilág hétről-hétre más magyarázatot adott a skandináv ország járványügyi és gazdasági adataira. Úgy tűnik, bár a védekezés irányítója még mindig meg tudja lepni a közvéleményt, a svéd modell kezd beleszürkülni az európai átlagba.
Miközben világszerte tudományos konszenzus övezi a maszkviselést, Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hivatal járványügyi szakértője múlt kedden a svéd közszolgálati rádióban azt nyilatkozta, hogy a maszk ajánlásához további kutatási eredményeket vár, amelyek bizonyítják a viselés előnyeit. Mondta mindezt azután, hogy a svéd Karolinska Intézet jelentésben foglalt állást a maszkok mellett, mert arra jutott, hogy azok akadályozzák a kórokozó terjedését. Tegnell szerint viszont az intézet nem állt elő új ismeretekkel, csupán közismert állításokat fogalmazott meg. A legfőbb svéd járványszakértő szerint ráadásul több lehet a maszk hátránya, mint előnye, mivel ha nem megfelelően használják, a fertőzés továbbadását segítheti.
Svédországban az első pillanattól kezdve az állampolgárok önkorlátozásában bíztak. Nem zártak be az üzleteke, az iskolák, és az éttermek sem, s bár később ötven főben maximalizálták az összejöveteleket, a gazdaság jórészt működött akkor is, amikor világszerte mindenhol karanténba húzódtak az országok.
A vírus felbukkanása óta Svédországban több mint 82 ezren fertőződtek meg, és közel 5800-an vesztették életüket. Ezek a számok jóval magasabbak, mint a többi skandináv országban, hiszen Dániában 14 500-an, Norvégiában 9600-an, Finnországban pedig 7600-an kapták el a fertőzést. A halálestek pedig ezekben az országokban töredékei a svéd áldozatokénak. A hatóságok azonban ezzel kapcsolatban mindig azt hangsúlyozták, hogy bár történtek hibák a járvány elleni védekezésben, azzal, hogy az ország nem zárt be, hosszú távon jobban járnak, mint akár a szomszédaik.
Isabella Lövin svéd miniszterelnök-helyettes a BBC-nek április végén elmondta, nem céljuk a nyájimmunitás elérése, bár sokan azt hiszik, hogy ez a stratégiájuk. „Az a stratégiánk, hogy korlátozzuk a vírus terjedését, és csökkentsük a megbetegedések és halálozások számát. A szakértők azt mondják, ma még arról sincs száz százalékos tudásunk, hogy az egyén mikor válik teljesen immunissá” – tette hozzá. Elismerte, hogy nagy problémát jelent számukra az idősebbek megóvása a vírussal szemben. Svédországban is főleg a főváros környéki idős otthonokban alakultak ki gócpontok. Számos kritika érte a hatóságokat azért is, mert a tájékoztatóikkal nem sikerült elérniük a bevándorló hátterű családokat, ahol ezért a járvány ellenére is megtartották a nagy családi és vallási összejöveteleket, és ezeken nagyon sok idős ember is megfertőződött.
– Túl vagyunk a járvány tetőpontján, és kevés dolgot csinálnék máshogy – jelentette ki május elején Tegnell. A járványügyi vezető akkor azt hangsúlyozta, hogy szerinte egyértelműen túl vannak a csúcson, és úgy tűnik, működött a receptjük, az egészségügyi rendszer sem terhelődött túl. A járvány csúcsát illető megjegyzését árnyalja némileg, hogy az azóta eltelt három hónapban megnégyszereződött a betegek száma, és csaknem megduplázódott a halottaké. A tendencia azonban mára egyértelmű: a járvány jól láthatóan lelassult Svédországban.
– Április közepe óta egyértelműen csökkenő tendenciát látunk az intenzív ápolásban részesülő betegek és a halálesetek számában – idézte a Euronews július végén Anna Mia Ekström epidemiológus professzort, a Karolinska Intézet vezető tanácsadóját. Szerinte a nyári szabadságok miatt kevesebben dolgoznak, így kevesebb az utas a tömegközlekedésben is, miközben az emberek több időt töltenek a szabadban, így a vírus nehezebben terjed. A vírus reprodukciós rátája, az úgynevezett R-szám is jóval 1 alatt van, vagyis egy fertőzött kevesebb mint egy embernek tudja átadni átlagban a betegséget.
Johan Carlson, a svéd közegészségügyi hivatal vezetője a Dagens Nyheter napilapnak elmondta, a legújabb kutatások szerint a Stockholmban és környékén élők között akár 40 százalékot is elérheti azok aránya, akik átesve a fertőzésen immúnissá váltak a vírusra. A számokat ugyanakkor sok szakértő vitatja, túlzónak tartva a tömeges immunitásban való reménykedést. A The New York Times július 7-i cikke pedig arra figyelmeztet, bár az ország valóban nyitva maradt, a gazdaságot így is megrázta a járvány, egyáltalán nem biztos, hogy érdemes volt feláldozni a szigorúbb védelmet a működőképesség oltárán. A cikk szerint a svédek csak kárt okoztak maguknak, az eredményeik pedig kétségesek.
Anders Tegnell mindezek ellenére továbbra is kitart a stratégia mellett, az Observernek nyilatkozva elmondta, az esetszámok egyértelmű csökkenése nem feltétlenül csak a nyári szezonnak, a szabadságoknak és az iskolai szünetnek köszönhető. – Pontosan nem tudjuk, mi okozza, de reméljük, hogy a társadalom átfertőzöttségének köze lehet hozzá – fogalmazott. Hozzátette, ősszel emelkedhet majd az új megbetegedések száma, de alacsony szinten marad akkor is.
A kritikák és elismerések, kudarc és siker különös játékába a Financial Times augusztus 9-i cikke rondít bele kissé. A lap szerint ugyanis nincs semmi különös a svéd modellben, amely mára belesimult az európai statisztikákba, és egyik irányban sem lóg ki a járvány elleni védekezés módszerei közül. Hangsúlyozzák, hogy bár a svéd gazdaság valóban kisebb veszteségeket könyvelhetett el, mint a más európai országok, a különbség azonban csak minimális, ha a többi skandináv országgal hasonlítjuk össze az eredményeiket. Vagyis a teljes nyitottságból nem profitáltak annyit, mint remélték, miközben jóval többen kapták el a betegséget, és haltak meg a fertőzés következtében.
Ráadásul már a nyitottság sem ugyanazt jelenti, mint márciusban, hiszen, ahogy a Financial Times emlékeztet, több európai országban is lazábbak a szabályozások, mint Svédországban, többek között Norvégiában és Finnországban is.
A megszólaltatott közgazdászok végkövetkeztetése azonban az, hogy egyelőre nem mérhetjük fel a svéd modell eredményeit, bár a gazdaságuk valóban jóval kisebb mértékben csökkent, mint az európai átlag, nagyon sok van még hátra a járványból és a válságból ahhoz, hogy ezt egyértelmű sikerként könyvelhessük el.
Egy valamiben azonban biztosan nem tér el a svédek és más országok lakóinak hozzáállása, a kánikulában a skandináv ország vízpartjait is ellepték az embereket, fittyet hányva az egészségügyi szabályokra. – Ez egy kontrollálhatatlan káosz – fogalmazott a dél-svédországi Skåne megye egyik legnagyobb strandjának vezető vízimentője. A népszerű üdülőhelyet a hétvégén tízezrek lepték el. Akárcsak a délnyugati országrészben fekvő Halmstad strandját, ahol közel 40 ezren zsúfolódtak össze szombaton. Mindezt úgy, hogy még mindig érvényben van a szabályozás, mely szerint ötvénnél többen nem gyűlhetnek össze, még szabadtéren sem.
