Kevesebb mint három hónap van hátra a november 3-án esedékes amerikai választásokig. Nemcsak Donald Trump széke forog kockán, hanem az alsóházat és a szenátus harmadát is újraválasztják. A jelenlegi felmérések szerint a kihívó, Joe Biden az esélyes, ahogy az is, hogy a demokraták megszerzik a Kongresszus mindkét háza felett az irányítást.
Bár az elnök az utóbbi két hétben stabilizálni tudta romló népszerűségi mutatóit 41 százalék körül, újraválasztási esélyei alacsonyabbak, mint négy éve megválasztásának esélyei voltak. Akkor még teljesen új emberként – a „washingtoni mocsár lecsapolásának” ígéretével és azzal, hogy „újjá naggyá teszi Amerikát” – tudott annak ellenére nyerni az elektori kollégiumban, hogy 3 millióval kevesebb szavazatot kapott a demokrata jelölthöz, Hillary Clintonhoz képest. Mostanra már nem tud újat ígérni, illetve nem büszkélkedhet szinte semmilyen kézzelfogható eredménnyel az elmúlt évekből. Ráadásul a járványhelyzet kezdete óta nagyot csökkent a gazdaság – és beszédes az is, hogy az igazolt esetek száma alapján mostanra már minden hatvannegyedik amerikai elkapta a koronavírust, és 165 ezren belehaltak a szövődményekbe.
Donald Trump sem a gazdasági, sem az egészségügyi válságra nem tudott eddig még megfelelő választ adni. Korábban a kijárási korlátozások szükségességének feleslegességéről értekezett, és hárította a felelősséget egyfelől az egyes államok kormányzóira, másfelől Kínát és az Egészségügyi Világszervezetet okolta a fertőzés terjedéséért. Az elnök a járványveszély március közepi kihirdetése óta szembemegy egészségügyi szakemberek véleményével, hónapok óta egy hatástalan gyógyszer hatásosságáról oszt meg közösségi oldalain videókat, és optimistán ismételgeti, hogy a vírus csak úgy magától el fog majd tűnni. Ezek után – nem meglepő módon – több felmérés szerint is a legkevésbé megbízható forrásnak tartják a járvánnyal kapcsolatos információk terén.
A járványhelyzet és az abból fakadó gazdasági visszaesés, illetve a Black Lives Matter-tüntetéssorozatra adott válaszai rányomják bélyegüket választási esélyeire is. Jól mutatja a hangulatot egy, a Huffington Post online-on ismertetett felmérés is: míg e szerint a Clintonra szavazóknak csak 3 százaléka, a Trumpra szavazók 7 százaléka mondja, hogy utólag megbánta voksát. Ennél is jelentősebb, hogy a nem szavazók 22 százaléka már bánja, hogy nem adott le szavazatot, és az is, hogy mindössze 6 százalék szerint ért el Trump eredményt „a mocsár lecsapolásában”.
A szintén a saját újraválasztásáért küzdő Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetője engedélyt is adott a jelölteknek, hogy az elnökével ellentétes véleményt fogalmazzanak meg, ha ezzel saját választási esélyeiket tudják növelni. Az elnöktől való távolságtartás nem előzmény nélküli: 2010-ben a demokrata jelöltek kerülték a közös fellépést Barack Obamával, ugyanis az akkori elnök népszerűsége 50 százalék alá esett, és nem akarták, hogy az kihasson rájuk. A republikánusok viszont most nehezebb helyzetben vannak, Trump ugyanis magasra tette a lécet: az egész választást egy saját magáról szóló népszavazásnak tekinti.
Eközben Joe Biden, úgy tűnik, a lehető legjobb stratégiát választotta: a járványveszély kezdete óta otthonában, tartózkodik, és minimálisra csökkentette személyes megjelenéseinek számát, miközben hagyja, hogy Trumpra rádőljön a ház. Biden már korábban kijelentette, hogy alelnökjelöltje nő lesz, kedden pedig az is kiderült, hogy a kalifornai szenátorra, Kamala Harrisre esett választása. Biden ezzel eleget tett azoknak a várakozásoknak, hogy alelnökjelöltje színes bőrű legyen.
Megzavarhatja a választások hagyományos lebonyolítását a járványhelyzet is, rengeteg szavazókör zárva lesz emiatt. Erre megoldás lehet a levélben való „távolléti” szavazás – több államban ez a hivatalos szavazási módszer –, amely közel 160 éve, a polgárháború ideje óta bevett szokás Amerikában.
Ám Trump hetek óta kétségeket ébreszt a levélszavazás korrektségével szemben: arról írt többször is Twitter-csatornáján, hogy ez hatalmas választási csaláshoz vezethet – mintegy előre kétséget ébresztve a választási eredményekben. Valóban; ha a lakosság jelentős része fog ezzel a lehetőséggel élni, akkor borítékolható, hogy a szavazás napján nem lesz még hivatalos végeredmény. Mivel az elektorokat a jelöltek nem az elért eredmények alapján arányosan kapják, hanem szinte mindenhol a „győztes mindent visz” elve van érvényben, így az is elképzelhető, hogy a szavazásnapi eredmények megfordulhatnak a levélszavazatok beszámításakor. Ezek után perek indulhatnának az újraszámolásért vagy bizonyos eredmények megsemmisítéséért.
Zaklatott állapotban van tehát Amerika, és nem is várható, hogy ez 2021. január 20-áig mérséklődjön. Akkor iktatják be az új elnököt, akár Trump, akár Biden lesz is az.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/33. számában jelent meg augusztus 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/33. számban? Itt megnézheti!
