Hatalmas területen ég ismét az erdő Kaliforniában, mint szinte már minden évben. Több, mint 10 ezer villámcsapást jegyeztek fel az elmúlt pár napban, melyek több, mint 585 tűzfészket lobbantottak be.
Jelenleg 5600 négyzetkilométeren égnek a lángok, ez Békés megye területével egyezik meg. A kiszáradt erdőségek a tűz martalékává válnak, hiába küzd több, mint 14 ezer tűzoltó azért, hogy megfékezze a lángokat. A haláleseteket sem sikerült elkerülni, már hatan veszítették életüket és csaknem 1400 épület rongálódott meg. Ráadásul a „tűzszezon” még csak most kezdődött, és eltart várhatóan novemberig.
Az elmúlt években a legnagyobb tűzvész két évvel ezelőtt pusztított, akkor 7 665 négyzetkilométernyi terület égett és 85-en veszítették életüket, legtöbben Paradise nevű településen. Könnyen lehet, hogy az idei még ennél is nagyobb lesz, hisz ez csak most kezdődött.
Mindenesetre Gavin Newsom kormányzó már augusztus 18-án vészhelyzetet hirdetett ki. Vasárnap Donald Trump elnök is kihirdette ezt szövetségi szinten, bár megismételte korábbi, minden tudományos alapot nélkülöző állítását, hogy azért keletkezik ennyi tűzfészek, mert az állam demokrata vezetése nem tisztítja meg rendesen az elhullott gallyaktól az erdőket, és azok lobbannak be. A vészhelyzetek kihirdetésének azért van jelentősége, mert így jogilag is lehetősége nyílik Kalifornia államnak szövetségi szintű segítséget kérni, akár a tűz elleni védekezésre, akár átmeneti szállások kialakítására a több, mint 100 ezer főnyi evakuált lakosság számára.
Egyáltalán nem meglepő, hogy hatalmas terület ég, hiszen az amúgy is száraz területen idén januárban és februárban szokatlanul kevés csapadék esett. Annyira, hogy márciusban a kormányzó éppen amiatt hirdetett ki vészhelyzetet, mert olyan mértékű volt az erdőségek kiszáradása, hogy félő volt, az augusztusi száraz, meleg és szeles időjárás – ami minden évben kisebb-nagyobb erdőtüzeket okoz – komoly bajt hozhat. Kaliforniában ráadásul 350 ezer ember él az erdőtüzeknek kimondottan kitett, veszélyeztetett területen. Gyakran hivatásos vagy önkéntes tűzoltók is áldozatul esnek a lángoknak: egy-egy erősebb széllökés segítségével a tüzek gyorsabban terjedhetnek, mint egy-egy ember futási sebessége.
A tűz miatt a levegő minősége is leromlott. A Nap sugarai ugyanolyan vöröses színűre festik a pernyés-füstös eget, mint ahogy azt idén januárban az ausztrál tűzeseteknél is láttuk.
Az erdőtüzek negatív gazdasági hatása sem jelentéktelen: évente 3 milliárd dollárt költ az Egyesült Államok a tüzek megfékezésére, és még így is minden évben több milliárd dollár kár keletkezik az ingatlanokban, közművekben.
A cikk megírásában nagyban támaszkodtunk a Washington Post cikkére.
