Nem várt politikai mozgások jöhetnek az után, hogy a libanoni kormány úgy döntött, lemond a legkevesebb 160 emberéletet követelő bejrúti robbanás miatt. Haszan Diab miniszterelnök televíziós beszédében a hagyományos politikai osztályt tette felelőssé a történtekért, élesen bírálva a korrupciót, amely véleménye szerint elvezetett ehhez a tragédiához.
A kormány lemondására persze már korábban is számítani lehetett. És nem csak azért, mert a robbanás utáni napokban tömegek vonultak az utcára Bejrútban – miután kiderült, hogy bár az illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolásának veszélyeire, mégsem tett senki semmit annak érdekében, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. A libanoni politikai válság ugyanis egyáltalán nem most kezdődött, hanem már tavaly, amikor ugyancsak hatalmas tömeg lepte el az utcákat az adósságproblémák nyomán kibontakozó gazdasági válság miatt. És bár januári miniszterelnök-csere után úgy látszott, a politikai elit úrrá lesz a válságon, a kikötőnél történt robbanás kormányt is elsöpörte.
A mostani események után viszont az is egyre jobban látszik, hogy a válság új esélyt teremt azoknak a politikai erőknek, amelyek renoméja az elmúlt években alaposan megkopott. Ilyen a síita Hezbollah is, amelynek a népszerűségére inkább negatívan hatott, hogy maga is tagja volt a kormányzó koalíciónak. Nem meglepő módon így a párt vezetője, Haszan Naszr Alláh is azon politikusok között volt, akik képmását fellógatták a tüntetők egy akasztófára a bejrúti Mártírok terén, szimbolikusan is jelezve, hogy a síita vezérnek távoznia kellene a libanoni politikából.
Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a Hezbollah végül a mostani események vesztese lesz, ugyanis a síita párt eddig mindig remekül fordította a maga javára a válsághelyzeteket. Kitűnő példa erre az első libanoni háború, amikor a szervezet kulcsszerepet játszott abban, hogy az izraeli hadsereget 2000-ben távozásra kényszerítették az országból. Hat évvel később ugyancsak a Hezbollah volt az, amely óriásit profitált az Izraellel folytatott háborúból, mivel sikeresen dobták be a köztudatba, hogy megvédték a libanoni népet az izraeli agressziótól.
A Hezbollah belpolitikai szerepvállalása azonban mintha csak bajt hozott volna a pártra. Ilyen volt Rafik Hariri egykori libanoni miniszterelnök meggyilkolása 2005-ben, amikor sokan a Hezbollahot látták a merénylet mögött. Habár Naszr Alláh élesen tagadta, hogy közük lenne a merénylethez, azt a vádat azonban már kevésbé tudta lerázni magáról, hogy pártja annak a kormánynak a tagja, amelyik múlt év októberében magas adókkal sújtotta a libanoni lakosságot a válság miatt. Ugyancsak nem tett jót a Naszr Alláh megítélésének, hogy a gazdasági válság közepette az Egyesült Államok szankciók sorát léptette életbe, hogy megfékezze a síita szervezet szerepvállalását a régióban, különösen a szíriai háborúban, ahol a Hezbollah a szír kormányhadsereg oldalán harcol mind a mai napig.
Mostanra azonban a Hezbollah megtanulta, hogy az ő ideje mindig akkor jön el, amikor válság fenyegeti az országot. Így például amikor Libanonba is betört a koronavírus-járvány, a párt speciális műveleti egységet hozott létre, amelybe számos szakértőt vontak be, hogy úrrá legyenek a krízisen. Emellett több ezer aktivistájukat mozgósították, hogy segítsék a lakosságot.
A mostani robbanások után pedig az Iszlám Egészségügyi Szervezettel karöltve – amelynek a Hezbollah is része – rengeteg önkéntest és mentőst küldtek a kórházakba, hogy az ország hivatalos egészségügyi intézményeivel közösen hárítsák el a katasztrófát. A szervezet emellett sokat segített a romok eltakarításában és a halottak felkutatásában, ami tovább erősítette a Hezbollah imázsát. Így sokan most amiatt aggódnak, hogy a bejrúti robbanásból az a politikai erő fog profitálni, amelyet több nyugati ország a mai napig terrorszervezetként tart számon.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/34. számában jelent meg augusztus 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/34. számban? Itt megnézheti!
