Szexuális bántalmazás, birtokháborítás és garázdaság miatt körözték a rendőrök által hátba lőtt férfit

Szexuális bántalmazás, birtokháborítás és garázdaság miatt körözték a rendőrök által hátba lőtt férfit

Könnygázzal dacol egy tüntető a rendőrökkel kirobbant összecsapásokban a megyei bíróság kenoshai épülete előtt 2020. augusztus 24-én (Fotó: MTI/AP/David Goldman)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Öt nappal a történtek után adott részletes tájékoztatást a rendőrség arról, mi vezetett Jacob Blake hátba lövéséhez – számolt be a hatósági tájékoztatóról az amerikai The New York Times napilap. Még múlt vasárnap a wisconsini Kenosha városában két rendőrjárőr egy intézkedés során hátba lőtt egy fekete férfit. Az esetről egy igen megrázó felvétel készült, amin látszik, hogy Blake egy autó körüljárva a vezetőülés felé tartott, amikor a mögötte két pisztolyt fogó rendőr a már kinyílt ajtónál rálő. Összesen hétszer sült el a fegyver, a férfi azonban nem halt meg, kórházba szállították, ahol jelenleg is küzd az életéért. A beszámoló szerint a férfit jelenleg is az ágyához bilincselve őrzik a kórházban.

Az első hírek arról szóltak, hogy Blake fia születésnapját tartották, a gyerek pedig ott ült az autó hátsó ülésén, így végignézte azt, ahogy a rendőrök lelövik az apját. A megdöbbentő képsorok után újra fellángoltak a hatósági erőszak elleni demonstrációk, és miután gyújtogatásokba torkollottak a zavargások, Trump elnök bevetette a Nemzeti Gárdát.

A helyi rendőrség pénteki sajtótájékoztatóján közölte: Blake ellen elfogató parancs volt érvényben, a férfit szexuális bántalmazás, birtokháborítás és garázdaság maitt körözték. Beszámolójuk szerint vasárnap is ugyanaz a nő hívta ki a járőröket a helyszínre a 911-es segélyhívón, akit a férfi a vádak szerint szexuálisan bántalmazott. Egy júliusi bírósági dokumentum szerint a bántalmazott nő beadványában azt állította, Blake jészaka, miközben aludt, betört az otthonába, és megtámadta őt.

Daniel Miskinis rendőrparancsnok beszámolója szerint a riasztást követően a rendőrök fokozott figyelmet fordítottak az intézkedésre. Az intézkedő járőröket képviselő rendőrségi szakszervezet korábban kiadott közleménye szerint Blake határozottan ellenállt a letartóztatásnak, harcolt a tisztekkel, az egyikkel szemben fejfogást alkalmazott, majd figyelmen kívül hagyta a rendőrök határozott felszólítását, hogy dobja el a kést, amit bal kezében tartott.

A The New York Times közben idézi a férfi ügyvédjét, Ben Crumpot, aki szerint Blake épp két veszekedő nőt próbált meg szétválasztani, amikor kiérkeztek a rendőrök. „Épp békéltetni próbálta a feleket” – közölte. Egy helyi közösségi civil aktivista, Jesse Franklin szerint a férfi egy nyugodt, kiegyensúlyozott családapa volt, akit most megpróbálnak befeketíteni, mintha valami bűnöző lett volna.

Közben többezres tüntetés volt Washingtonban pénteken a fajgyűlölet ellen. Az MTI tudósítása szerint a megmozdulást a meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletes által 1963. augusztus 28-án szervezett antirasszista menet emlékére tartották. Azon, az amerikai történelmi emlékezet részévé vált rendezvényen mondta el Martin Luther King híres, „Van egy álmom” kezdetű beszédét. A pénteki demonstrációt – csakúgy, mint az 1963-asat – az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Fő szónoka Al Sharpton tiszteletes – szintén polgárjogi aktivista – volt, de beszédet mondtak más politikusok és aktivisták is. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje videóüzenetet küldött a résztvevők számára. Az összegyűltek nemcsak Martin Luther Kingre és a fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztek, hanem a nemrégiben rendőri erőszak következtében meghalt vagy megsebesült afroamerikaiakra is.

Al Sharpton úgy fogalmazott: „Az álmodozót megölhettétek, de az álmot nem ölhetitek meg”. Sharpton nehezményezte, hogy Abraham Lincoln elnök – miután 1863-ban aláírta a feketék egyenjogúsításáról szóló nyilatkozatot, és teljes jogú állampolgárságot, földet és egy ökröt ígért minden feketének, ha a polgárháborúban a déliek ellen harcolnak – nem tartotta be az ígéretét. „Soha nem kaptunk teljes jogú állampolgárságot” – állította Sharpton, hozzátéve, hogy kárpótlást sem kaptak a rabszolgasorsért.

Az elmúlt hónapokban történt, nem egy esetben halállal végződött rendőri erőszakra is utalva, Martin Luther King fia hangoztatta: „A történelem jelképes árnyékában gyűltünk össze, de ma mi is történelmet csinálunk”. Felidézve, hogy május végén Minneapolisban az afroamerikai George Floyd úgy halt meg rendőri intézkedés közben, hogy az egyik rendőr a nyakára térdelt, az ifjabb Martin Luther King azt mondta: „Térdelnek a demokrácia nyakán és nemzetünk nem élhet sokáig a szabadság levegője nélkül”.

Az eseményen felszólalt George Floyd testvére és a héten, szintén rendőri intézkedés közben a wisconsini Kenoshában hátba lőtt, de szerencsére életben maradt Jacob Blake apja is. A beszédet mondók egy része rendőrségi és igazságügyi reformot szorgalmazott, többen összekapcsolták a fekete polgárjogi küzdelmet a homoszexuális közösségek jogaiért folytatott küzdelemmel, és majdnem mindenki hangsúlyozta a részvétel fontosságát a november 3-án tartandó elnökválasztáson.

FBI-vizsgálatot kér egy, korábban az elnökjelöltségért is induló amerikai szenátor, akit tüntetők zaklattak a Fehér Ház előtt

A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI vizsgálatát kérte Rand Paul amerikai republikánus szenátor, akit tüntetők zaklattak a Fehér Ház előtt csütörtök este, írja az MTI. A kentuckyi szenátor és felesége a republikánus elnökjelölt-állító konvenció utolsó napjának rendezvényén vett részt a Fehér Házban, ahol Donald Trump elfogadta pártja elnökjelöltségét. Amikor Paul és felesége kilépett a Fehér Házból, hogy visszainduljon a szállodába, a Trump ellen tüntetők körülvették és fenyegették mindkettőjüket, a szenátor szerint halállal is. Az incidensről nyilvánosságra került videófelvételen az látszik, hogy a többi között azt kiabálták neki, „mondja ki a nevét” az afroamerikai Breonna Taylornak, aki Kentuckyban egy rendőri intézkedés közben halt meg.

A korábban a 2016-os elnökválasztáson a republikánus jelöltségért harcba szálló Paul házaspárt rendőri kísérettel kellett kimenekíteni. „Akik ránk támadtak, szerintem nem washingtoniak voltak, és olyan emberek, akiknek fizettek, hogy idejöjjenek tüntetni” – nyilatkozta a politikus pénteken újságíróknak, majd hangsúlyozta, hogy az FBI-nak kötelessége kivizsgálni az ügyet. „De ennek egyetlen módja, ha le is tartóztatják ezeket az embereket” – tette hozzá. Donald Trump amerikai elnök péntek este a New Hampshire államban lévő Manchesterben kampányolva „gazembereknek” nevezte az előző este a Fehér Ház előtt tüntetőket. Az elnök Muriel Bowsert, a főváros demokrata párti polgármesterét is okolta a helyzet elfajulásáért. A tüntetők agresszivitását rögzítő, mobiltelefonnal készült videót tett közzé a szintén a Fehér Ház rendezvényéről távozó Brian Mast michigani republikánus képviselő is. Jim Jordan ohiói képviselő pedig azt nyilatkozta a Fox televíziónak, hogy titkosszolgálati kísérettel kényszerült elhagyni a Fehér Házat.