Rázós az iskolakezdés Belső-Mongóliában, Kína fokozatosan lecserélné a mongol nyelvet mandarinra

Rázós az iskolakezdés Belső-Mongóliában, Kína fokozatosan lecserélné a mongol nyelvet mandarinra

Mongol népviseletben vonulnak föl a Nádam-ünnepség résztvevői a Kínához tartozó Belső-Mongóliában fekvő Ordoszban 2010. augusztus 11-én. A Dzsingisz kánig (1162 – 1227), a mongol birodalom koráig visszavezethető Nádam-ünnep során a három hagyományos mongol sportágban, birkózásban, lovaglásban és íjászatban mérik össze tudásukat a vetélkedő mongolok. (MTI/EPA/WU HONG)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tüntetnek a szülők és a diákok a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen, miután Peking azt tervezi, hogy a legfontosabb tantárgyakat a jövőben nem mongol, hanem mandarin nyelven fogják tanítani a helyi iskolákban. Még Mongólia fővárosában is többen tiltakoztak a váratlan lépés ellen. A mongolok mindezt a kulturális identitásuk elleni támadásként élik meg – adja hírül a brit közszolgálati BBC. Attól tartanak, hogy gyermekeik így nem tudják majd eléggé elsajátítani az anyanyelvüket. 

A demonstrációk már a hétvégén elkezdődtek, a tüntetők azt skandálták: „Az anyanyelvünk mongol, és kész vagyunk érte meghalni!” Petíció is indult a változtatások ellen, melynek értelmében az iskolák fokozatosan állnának át arra, hogy a politika, a történelem valamint a nyelvtan és irodalom tárgyakat mandarinul tanítsák az eddigi mongol helyett.

Az amerikai székhelyű mongol jogvédő szervezet, a Southern Mongolian Human Rights Information Center szerint a szülőket külön dühítette, hogy a változásokról csak az iskolakezdés előtt közvetlenül szereztek tudomást. Az egyik bentlakásos iskolánál szülők százai követelték, hogy engedjék haza a gyerekeiket. A rohamrendőrség megpróbálta útjukat állni, de órákon át tartó szembenállás után a felnőttek áttörtek a barikádokon és elvitték a gyerekeiket.

Bár a kínai közösségi médián, a Weibon törlik az ezzel kapcsolatos bejegyzéseket, Belső-Mongóliában mindenki tudja, mi történik. A BBC-nek nyilatkozó egyik tanár elmondta, a szokásos ezer helyett csak 40 tanuló jelentkezett az iskolájukba, és közülük is csak tízen maradtak. A többi szülő inkább otthon taníttatná a gyerekét.

Megfigyelők szerint Kína az utóbbi időben egyre erőszakosabban próbálkozik a kisebbségek beolvasztásával, és ebbe beletartozik a nyelvhasználat korlátozása is. A muszlim ujgurok lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen is állandó az etnikai feszültség az őslakos ujgurok és a betelepülő han nemzetiségű kínaiak között. Korábban véres zavargások és robbantások is voltak a tartományban. A kínai kormány azt állítja, csak a radikalizálódást szeretné felszámolni az országban, mindenesetre az ujgur tartományban a nyelvi, kulturális és politikai elnyomás már sokkal durvább formákat ölt, többek között átnevelő táborokba zárják az embereket vallásuk vagy származásuk miatt.