Egy különösen megrázó ügyben hirdetett nemrég ítéletet egy iráni bíróság. A 14 éves Romina Asrafit az apja álmában vágta le a fejét, hogy így büntesse meg lányát azért, mert az korábban lelépett egy 28 éves férfival. Az apát ezért kilenc éves börtönbüntetéssel sújtották, ami még a lány édesanyja, Raba Dasti számára is érthetetlen. Így az asszony most a médiának beszélt arról, micsoda düh van most benne az enyhe ítélet miatt, ami félelmet és pánikot okozott a családjában. Az asszony ezért azt szeretné, ha szigorítanának férje büntetésén, akivel azután sem szeretne többé együtt élni.
A mostani eset azonban sajnos egyáltalán nem nevezhető egyedülállónak az iszlám köztársaságban. Az úgynevezett becsületgyilkosságok – amikor egy családtagot ölnek meg azért, mert az elkövetők szerint az áldozat megsértette a család becsületét – már régóta vita tárgyát képezik Iránban, mert a jogvédők azt szeretnék, ha szigorítanák a gyermekek jogaival kapcsolatos szabályozást. Ezek a kezdeményezések azonban eddig hajótörést szenvedtek az Őrök Tanácsa miatt, ennek a szervnek a feladata a törvények vizsgálata a vallási jog és az ezen alapuló alkotmány alapján.
Romina esetre ráadásul most rámutatott arra is, amit a hatályos szabályozás kritikusai már régóta hangsúlyoznak, vagyis hogy az iráni büntető törvénykönyv alapján a férfiak jogosultak a lányok és nők fegyelmezésére, amennyiben azok nem felelnek meg a rájuk ruházott társadalmi szerepeknek. Így történt ez most is: Romina ugyan kérte az igazságszolgáltatást, hogy ne küldjék haza a szüleihez, mert fél attól, hogy megöli az apja, a kérését azonban visszautasították. Végül aztán május 21-én az apa egy kaszával vágta le alvó lánya fejét, miután kijelentette, hogy szégyent hozott rá a lánya, mert az engedélye nélkül lépett le azzal a szunnita férfival, akivel a házasságot nem engedélyezte a lány apja. A 28 éves férfit, Bahman Khawrit két éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság, aki azt nyilatkozta, hogy a lányt korábban naponta verte kábítószer-függő apja, ezért kérte a lány, hogy vegye el őt feleségül, hogy így meneküljön meg a napi bántalmazások elől.
Az ítélethirdetés után az iráni közösségi média is felbolydult, ugyanis sokan azt állítják, hogy a vidéki településeken az ilyen becsületgyilkosságok gyakoriak, amelyeket az állam hallgatólagosan még támogat is az ilyen ítéletekkel. Ezt támasztja alá, hogy bizonyos iráni tartományokban a szándékos emberölések 20 százalékát adják a becsületgyilkosságok.
A nemzetközi jogvédő szervezetek egyébként már jó ideje kritikával illetik az iráni állami szerveket a nők diszkriminálása miatt. Az Amnesty International múlt évben hívta fel a figyelmet arra, hogy Iránban számos téren különböztetik meg a nőket, melynek csak egyetlen megnyilvánulása, hogy tíz év börtönbüntetést is kaphat az a nő, aki leveszi a fejkendőjét az utcán. A statisztikák szerint az iráni nők 60 százaléka volt már családon belüli erőszak áldozata, mert a törvényeknek láthatóan nincs visszatartó ereje. Ugyancsak gyakran éri kritika Teheránt amiatt, hogy a hűtlenséggel vádolt nőket sokszor az egyik legkegyetlenebb módon, halálra kövezéssel ölik meg. Az iráni büntető törvénykönyv 102. bekezdése kimondja, hogy halálra kövezés esetén a férfiakat derékig, a nőket mellmagasságig homokba kell ásni, a 104-es bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a megdobálásukra használt kövek nem lehetnek sem túl nagyok, nehogy egy-két dobás végezzen az áldozattal, és olyan kicsik sem, hogy azok már ne minősüljenek kőnek. Pedig az ENSZ már világosan kimondta, hogy a hűtlenséget és a paráználkodást bűncselekménynek tekinteni ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal, a halálra kövezés pedig az élethez való joggal ellentétes, valamint a kínzást és kegyetlen bánásmódot tiltó rendelkezésekkel.
Mindennek ellenére úgy látszik, hogy a nők elleni diszkrimináció nem sokat mérséklődött az elmúlt években. Olyannyira nem, hogy múlt évben még iráni mércével is rendkívül szigorú, 33 éves börtönbüntetésre ítéltek Teheránban egy jogvédőt, Naszrin Szotudehet. Az ügyvédnő a nők jogaiért harcolt és azok érdekében lépett fel, akiket amiatt üldözött az állam, mert kiálltak a nőkre kényszerített fejkendő, a hidzsáb kötelező viselete ellen. Emellett az asszonynak 148 korbácsütést is el kellett viselnie, amivel ez lett a valaha volt legsúlyosabb ítélet, amit jogvédőre szabtak ki Iránban. A 33 éves börtönbüntetés ugyanis úgy állt elő, hogy Szotudeh esetében az iráni Btk. 134-ik paragrafusát is bevetették, amely lehetővé teszi a bíróknak, hogy a háromnál több vádpontban megvádolt esetében a törvényekben előírt legszigorúbb büntetésnél is szigorúbb ítéletet hozzanak. Mivel Szotudehet 7 pontban vádolták meg, a bíró mind a hét vádpont esetében a maximális büntetést szabta ki, és azt toldotta meg még négy évvel. A nemzetközi jogvédők akkor is hiába tiltakoztak.
