Trump a zavarosban halászik

Trump a zavarosban halászik

Trump elnök kenoshai lakosokkal, akiknek üzletét lerombolták a rendőri erőszak ellen tiltakozó nem békés tüntetők (Fotó: REUTERS/Leah Millis)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem csitulnak az indulatok az Egyesült Államokban, miután múlt hét elején a Wisconsin állambeli Kenosha városában a rendőrök nyolc lövéssel megsebesítettek egy színes bőrű férfit, Jacob Blake-et. Akkor a zavargások után azonnal be kellett vetni a Nemzeti Gárdát, ám hiába – a tüntetések során többen is meghaltak, ami miatt Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy erősítést küld Wisconsinba.

Ám mint utólag kiderült, a kenoshai zavargások korántsem voltak pusztán spontán megmozdulások. Az összecsapásokban kulcsszerepe volt az Armed Citizens to Protect Our Lives and Property (Felfegyverzett lakosok az életünk és tulajdonunk védelméért) nevű Facebook-csoportnak, amely meghirdetett egy Kenosha Guard nevű eseményt, amelyen tüntetőket toboroztak a feketékkel való összecsapásokhoz. Habár az eseményt rengetegen jelentették a Facebooknak, a közösségi oldal moderátorai figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket. Végül a Facebook csak azután döntött a felhívás törlése mellett, hogy két embert lelőttek a zavargások során, Mark Zuckerberg, a cég vezére pedig váltig állította, hogy egyelőre nem találtak semmilyen kapcsolatot a két ember halálát okozó lövöldöző és a Kenosha Guard között.

Időközben aztán egyre többen szólaltak meg a rendőri erőszakkal kapcsolatban. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője, Rupert Colville szerint a rendelkezésre álló videók tanúsága szerint a rendőrök aránytalan erőszakot alkalmaztak Jacob Blake esetében, és nem zárható ki, hogy ennek oka a bőrszíne miatti negatív megkülönböztetés volt. Colville szerint a tragédia ismét rávilágít arra, mennyire fontos felszámolni a rendszerszintű rasszizmust a rendvédelmi szervek körében, továbbá szigorítani a hatályos fegyvertartási törvényeket (az a fehér fiú, aki két tüntetőt megölt az automata fegyverével, csupán 17 éves volt).

Meglepő eszközt választott tiltakozásul az NBA egyik csapata, a Milwaukee Bucks, amely bejelentette, hogy a rendőri erőszak miatt elmarad a mérkőzésük. A kosárcsapat közleményében jelezte, nem ez az első eset, hogy előkerülnek a faji egyenlőtlenségek, ezért kiállnak minden támadás ellen, amely az afroamerikai közösséget sújtja. Érdekes módon a kosárcsapat ezzel leginkább Trumpnál verte ki a biztosítékot, aki éles hangú bejegyzésben kritizálta a bojkottálókat.

– Az NBA már úgy lép fel, mint egy politikai szervezet, ami nem helyénvaló – írta Trump, amivel aligha hatotta meg az amerikai sportélet további szereplőit. A bojkott ugyanis nem állt meg a kosárligánál, a profi amerikai focisták közül többen is félbeszakították az edzéseket, bár ott nincs szó arról, hogy a hamarosan indítani tervezett szezon csak később kezdődne emiatt. De bojkottot fontolgatnak a jégkorongozók, az NHL játékosai is, pedig ott már a főcsoport-elődöntők zajlanak.

Végül Trump úgy döntött, maga is ellátogat Kenoshába. Habár sokan arra számítottak, hogy az elnök ezúttal a békítő szerepében lép fel – korábban a szervezők még azt is felvetették, hogy akár a hátba lőtt férfi családjával is találkozhat –, végül ezeknek csalódniuk kellett. Trump látogatása ugyanis egyértelmű kiállás volt a rendőrség mellett. Az elnök Blake családjával nem, csupán a helyi végrehajtás embereivel találkozott, majd a helyi gazdasági szereplőknek tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy az „erőszakos csőcselék” lerombolt vagy tönkretett legalább huszonöt üzletet, porig égetett középületeket, és kövekkel dobált meg rendőröket. Majd leszögezte, hogy ez nem a békés tüntetés megnyilvánulása, hanem igazi „belföldi terrorizmus”, amely csak rombolást hozott a középnyugati városkába. Így mostanra egyre többen vannak azok, akik úgy látják, hogy Trumpnak valószínűleg többet hoz a konyhára, ha erőteljesen beleáll az ilyen, az amerikai társadalmat erősen megosztó történetekbe, mert ezzel saját szavazóit mobilizálja a két hónap múlva esedékes elnökválasztáson.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/36. számában jelent meg szeptember 4-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/36. számban? Itt megnézheti!