Aligha gondolta Aljakszandr Lukasenka, hogy egy nő lesz a végzete. Pontosabban egy asszony képében jelenik meg a 26 éve tartó hatalmát megrendítő végzet. Az elnökválasztáson ugyanis Lukasenka első számú kihívója a kétgyermekes, angoltanárként, tolmácsként a politikába csöppent, 37 éves Szvetlana Tyihanovszkaja volt. A nemzetközi média rögtön rá is aggatta a belarusz Jeanne d’Arc nevet, Tyihanovszkaja azonban korántsem volt olyan harcos, mint az „orléans-i szűz”, így megmaradt az ellenzék arcának, de sohasem vált annak valódi vezetőjévé.
Az ellenzéki bloggerként ismertté vált férje, a még a kampány kezdete előtt letartóztatott Szergej Tyihanovszkij helyett indult el, Lukasenka pedig nem vette komolyan, ezért bennhagyta a versenyben. Az elnök korábban többször is kifejtette véleményét a nőkről: szerinte az ország alkotmányát nem a nőknek írták, a társadalom még nem kész arra, hogy női vezetője legyen. De a nőknek erejük sincs vezetni, az asszonyok feladata, hogy az államot és a férfiakat szolgálják.
Tyihanovszkaja mintha csak ezeket a macsó mondatokat akarta volna igazolni, bukdácsolva indult a kampányban, s az elemzők meg is jegyezték vele kapcsolatban, hogy nem képes kilépni a háziasszony szerepéből. De lehet, hogy ebben a helyzetben éppen erre volt szükség, ráadásul Tyihanovszkaja egyre jobban belelendült a munkába. Felsorakoztak mögé az elégedetlenek, a Lukasenka 26 éves országlásába belefáradtak, így aztán régen látott, 60 ezres nagygyűléssel adta tudtára a hatalomnak, hogy bizony komolyan kell venni. Lukasenka értett is ebből, és a kampány hajrájában a hatóságok már mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák nyilvános szerepléseit.
Eddigre azonban a másik két kigolyózott elnökjelölt, Valerij Cepkalo, illetve Viktor Babarika feleségével, valamint kampányfőnökével vált az ellenállás jelképévé. Szvetlana Tyihanovszkaja, Veronyika Cepkalo és Marija Kolesznyikova három nővérként álltak a kampány élére, és természetes kisugárzásukkal szimbólumai lettek egy új, fiatal, a világra nyitott Belarusznak. Nem voltak politikai ambícióik, nem akartak mást, csak szebb jövőt és tiszta választásokat. Durva kontrasztként hatott velük szemben arrogáns, lesajnáló, szexista megjegyzéseivel a kihívóit gyakran csak kislányoknak nevező Lukasenka.
Aljakszandr Lukasenka nem viccelt, amikor ki-jelentette, hogy az asszonyok feladata az állam és a férfiak szolgálata. Ő ezt valóban így gondolja, és ennek szellemében is élt. Óvónőként dolgozó feleségét már 1994-es megválasztása után akkori lakóhelyükön, a Rizskovicsi nevű faluban hagyta. Tegyük hozzá, a múltjával együtt, hiszen ekkor húzott egy vonalat, és mindent maga mögött hagyott, miután Minszkbe költözött. El nem vált – mint mondta, annak semmi értelme –, de 2005-től már teljesen külön élt a first ladytől. Két gyermeke anyját ezek után még azzal is megalázta, hogy legkisebbik fia, a titkon utódnak kiszemelt, most 15 éves Nyikolaj anyja az elnök korábbi személyi orvosa, Irina Abelszkaja.
Már ebből is látszik, hogy Lukasenka nem azért hagyta a feleségét Rizskovicsiben, mert magányos harcosként az állami ügyeknek szentelte az életét. A nőket nagyon is szereti, és szultánként viselkedve folyamatosan szebbnél szebb hölgyekkel veszi körül magát. Egymás után kerültek általában a protokoll-osztályra énekesekből, szépségkirálynőkből a politika holdudvarába emelt, az elnöki adminisztrációba került kedvencei.
Ne soroljuk fel az egész listát, említsünk csak két nevet, a Miss Belarusz 2016-os döntője után ismertté Alina Roszkacsot, majd a 2018-as finálét követően Marija Vaszilevicset. Lukasenka már a verseny idején ígéretet tett arra, hogy ezek közül a lányok közül senki sem fog elkallódni, s állta a szavát. Előbb Roszkacs, majd a későbbi győztes Vaszilevics jelent meg állandóan az elnök oldalán. A hölgyek fényképét nézve a hatalom lassan kézzel fogható közelségbe kerülő elvesztésén kívül még lenne mit sajnálnia Lukasenkának.
Ennek a cikknek a nyomatott változata a Magyar Hang 2020/34. számában jelenik meg, augusztus 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/34. számban? Itt megnézheti!
