Az elektromos meghajtás lejtőre rakta a német járműipart, majd a koronavírus-válság még egyet lökött rajta. Összességében az olcsó munkaerőre épített magyarországi autóösszeszerelés elveszíti vonzerejét a német autógyárak számára.
A koronavírus-világjárvány és a szerkezetváltás nehézségei miatt már nem húzóágazat az autógyártás a német gazdaságban – állapította meg hétfőn ismertetett jelentésében a kölni IW (Institut der Deutschen Wirtschaft). Az MTI által ismertetett elemzés szerint a 2008-2018-as időszak a német autóipar „aranykora" volt, de annak már vége, a lejtmenet 2019-ben kezdődött, amikor világszerte csökkent az új autók piaca. Közben egyre gyorsult a digitalizáció és az új meghajtási megoldások terjedése révén elindult technológiai átalakulás, ami főleg a kisebb és a közepes méretű beszállító cégeknek komoly kihívás.
Lejtőn a német autóipar, sorozatos leépítések
Így az elképzelhető legrosszabb helyzetben kezdődött el 2020 elején a koronavírus-világjárvány, amely a gazdaság más területeihez viszonyítva különösen súlyos csapást mért az autógyártásra. Az első időszakban felszakadoztak az igen összetett, globális szervezésű szállítási láncolatok, így Németországban szinte az egész ágazatban leállt a termelés, és a dolgozók csaknem 60 százalékát rövidített munkaidőre állították át. Újabb megrázkódtatásként érte az iparágat a kereslet drámai zuhanása. Így a német autóipar egy évtized óta először komoly leépítések előtt áll, és „egyelőre kiesik a Németország gazdasági növekedését meghajtó motorok közül" – olvasható az elemzésben.
A többi között rámutattak, hogy a BMW hatezer, az Audi csaknem tízezer, a Daimler húszezer állás megszüntetését jelentette be, és a beszállítóknál is hasonló nagyságrendű leépítés kezdődött, így például a Continental ugyancsak húszezer munkahely megszüntetésére készül.
Hazaviszik-e az összeszerelést a németek?
– A német autóipar lejtmenetéhez a Nyugat és Peking közötti feszültségek fokozódása, a kínai autóipar és alkatrészgyártás önállósodása is hozzájárult, de a válságában az utazási igények tartós csökkenésének is szerepe van – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint az elektromos meghajtásra való áttérés nemcsak kevesebb élő munkát és alkatrészt igényel, hanem lehetőséget ad a robotok és a mesterséges intelligencia alkalmazására is. Számunkra ez azért érdekes, mert így az olcsó munkaerőre épített magyarországi autóösszeszerelés elveszíti vonzerejét a német autógyárak számára. Az élőmunka-igény ugyanis olyan alacsony lesz, hogy inkább a Németországban a kereslet csökkenése miatt felszabaduló munkaerőre építik majd az új technológiát. A közgazdász arra hívta fel a figyelmet, ez a folyamat Japánban már meg is kezdődött.
Itthon bőven van még tennivaló
Hasonlóan látja a magyarországi autóösszeszerelés helyzetét, de kicsit máshová helyezi a hangsúlyokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte sem tudjuk kikerülni, hogy a német autóipar jelentős átalakulása hatással legyen a magyarországi autógyártásra, hiszen nálunk is túlsúlyban vannak a hagyományos autókat összeszerelő üzemek. Az elemző szerint hazánk ugyan már elkezdte az átállást az elektromos autógyártásra, de még csak az út elején járunk. A nagy autógyárak termelési lánca ugyanis átalakulóban van, amelyben Magyarországnak meg kell találnia a helyét. Azzal is tisztában kell lenni, hogy az elektromos meghajtásra való átállás – amely irányban a nagyobb német autógyártók már komoly lépéseket tettek – jelentősen kevesebb alkatrészt és sokkal kevesebb összeszerelő munkát igényel. Ezzel tehát mindenképpen számolni kell.
– Mindezek figyelembevételével azt lehet mondani, helyzetünk nem elkeserítő, de bőven akad még tennivaló, hogy ne veszítsünk jelentősen a mostani pozíciónkból – magyarázta Virovácz Péter.
