Súlyosan sértené a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodásban foglaltakat, illetve aláásná a kölcsönös bizalmat a szerdán ismertetett, új belső piaci brit törvénytervezet elfogadása - hangsúlyozta az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja csütörtökön.
Maros Sefcovic közleményében kiemelte: az Európai Unió nem fogadja el London azon érvét, miszerint a törvénytervezet célja az Ír-sziget fegyveres konfliktusainak évtizedeit 1998-ban lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás védelme lenne, elfogadása ugyanis épp az ellenkező eredménnyel járna.
Kiemelte: a javaslat több pontban ellentmond a Brexit-megállapodás azon fejezeteinek, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország között hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. A hosszú, részletes és nehéz tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás alapvető célja a béke és a stabilitás védelme az Ír-szigeten – húzta alá.
Sefcovic felszólította a brit kormányt, hogy mihamarabb, de legkésőbb a hónap végéig vegye ki a törvénytervezetből azon pontokat, amelyek felülírnák a megállapodás egyes elemeit.
A szlovák biztos arra emlékeztetett, hogy a kilépési megállapodás számos mechanizmust és jogorvoslati lehetőséget tartalmaz a szövegben szereplő jogi kötelezettségek megsértésének esetére, amelyeket az Európai Unió szükség esetén határozottan alkalmazni fog.
Szavai szerint az Európai Unió elvárja, hogy London a megállapodás szellemét és minden betűjét maradéktalanul tiszteletben tartsa. Leszögezte, hogy a törvényjavaslat benyújtásával London súlyosan megsértette az EU és az Egyesült Királyság közötti bizalmat, s most a brit kormányon múlik, hogy helyreállítsa azt.
Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója közleményében azt hangsúlyozta, hogy az unió nyitott az brit álláspontok megfontolására, azonban továbbra is jelentős különbségek maradtak a Brüsszel számára alapvetően fontosnak tartott területeket érintően.
Példaként említette, hogy az Egyesült Királyság egyebek mellett nem hajlandó beilleszteni a tisztességes piaci verseny nélkülözhetetlen garanciáit a jövőbeli megállapodásba, miközben szabad hozzáférést kér az uniós piachoz. Hiányzik a társadalmi, környezetvédelmi és a munkaügyet érintő garanciák biztosítása is. London továbbá nem kíván foglalkozni más olyan fontos kérdésekkel sem, mint a hiteles vitarendezési mechanizmusok felállítása, az igazságügyi együttműködés, vagy a halászat kérdése, illetve az energiaügy területei.
Kijelentette, az unió továbbra is elkötelezett a mindkét fél számára előnyös és nagyratörő jövőbeni partnerség kialakítása mellett. Nem szabad alábecsülni a megállapodás elmaradásával járó forgatókönyv gyakorlati, gazdasági és társadalmi következményeit – figyelmeztetett. A jövőbeni kapcsolatok kialakításához kölcsönös bizalomra van szükség, az unió ugyanakkor minden forgatókönyvre felkészül – tette hozzá Barnier.
A londoni alsóházban szerda délután beterjesztett tervezet célja a hivatalos meghatározás szerint az, hogy Egyesült Királyság belső piacának szabályozási jogköreit az Európai Uniótól teljes mértékben az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaihoz helyezze át.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az EU-ból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kapcsolatok szabályairól.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszeréről folytatott tárgyalások kedden kezdődött nyolcadik fordulója csütörtökön fejeződött be Londonban. Eddig nem sikerült jelentős haladást elérni.
(MTI)
