Nem nyugszanak a kedélyek Bulgáriában, amióta fény derült egy súlyos visszaélésre, amely az egyik kormányközeli oligarchához kötődik.
Mint korábban megírtuk, a mostani eseménysorozat közvetlen előzménye egy tengerparti incidens volt, ami egy nyilvános strandon történt még július elején. Habár Bulgáriában a tengerpart és az ahhoz tartozó földsáv köztulajdonban van – így azt senki nem zárhatja le vagy sajátíthatja ki magának – a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (MRF) egykori elnöke, a mostanra dúsgazdaggá vált Ahmed Dogan ezt máshogy gondolta. A politikus trükkösen úgy alakította ki tengerparti luxusotthonának környezetét, hogy azt csak magánterületeken keresztül lehessen elérni.
Hogy felhívja a figyelmet erre az igazságtalanságra, Hriszto Ivanov, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője és társai csónakkal közelítették meg a helyszínt, hogy a parton strandoljanak, ám ekkor hirtelen feltűntek a török politikus házát őrző kormányőrség tagjai, akik szóváltásba kerültek a politikus-oligarchát leleplezni kívánó ellenzékiekkel. Nem sokat segített a helyzeten, hogy az időközben kiérkezett rendőrök az aktivistákat kezdték igazoltatni. Az eseményeket azonban végig filmezték Ivanovék, így miután a felvételeket nyilvánosságra hozták, mindenki számára világossá vált, hogy a kormányőrök valójában egy oligarchát védenek, aki ma már csak tiszteletbeli elnöke a pártjának.
Ezután kezdődtek a tüntetések Szófiában és más bolgár városokban, amelynek résztvevői az ország oligarcháival való összefonódással és maffiaszerű működéssel vádolták Bojko Boriszov kormányát. A demonstrációsorozat magját kezdetben elsősorban egyetemi hallgatók és művészek alkották, azonban ez időközben kibővült, így a bolgár fővárosban ma már nem ritkák a 10-20 ezres tüntetések sem, amelyek időnként erőszakossá fajultak. Ráadásul a tüntetők néhány napja belekezdtek a „Nagy népi felkelés 2.” nevű akciósorozatukba, így aligha várható, hogy a közeljövőben mérséklődnének a kedélyek a balkáni országban.
Ez idő alatt természetesen az ellenzék sem várt ölbe tett kézzel, a parlamenti pártok most azon vannak, hogy nemzetközi szinten is foglalkozzanak az országban kialakult helyzettel. – Ha a tendenciákról beszélünk, akkor minket leginkább Belarussziával lehetne összehasonlítani, mert Bulgáriában is ugyanolyan autoriter a rezsim, mint Belarussziában – mondta el legutóbb a szocialista párt európai parlamenti képviselője, Jelena Joncseva a bolgár BTV-nek, ahol azt is megosztotta a nézőkkel, hogy az EP különböző frakciói nagyon kritikusan viszonyulnak a bulgáriai eseményekhez. Így az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban rengeteg kritikával illették a bolgár kormányt, különösen a magas szintű korrupcióval kapcsolatban, ami Boriszov kormányához kötődik.
Joncseva persze nem az egyetlen bolgár politikus, aki a hazai helyzetet a fehéroroszhoz hasonlítja. Korábban Ivajlo Kalfin egykori bolgár külügyminiszter fogalmazott úgy, hogy a két országban ugyanaz a helyzet, a közös nevező pedig a választásokkal és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság. Az egykori külügyér szerint ráadásul még Boriszov és Lukasenka reakciói is hasonlóak, és most ugyanúgy pánikolnak.
Kalfin megjegyzése már csak azért is találó, mert amikor a belarusz elnökválasztás után – amelyen Lukasenka állítólag a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg – tömeges tüntetések kezdődtek, a belarusz elnök belengette, hogy a hatalommegosztás reformjára is kész lenne (ebből ez idáig semmi nem valósult meg). Hasonlóan, most Boriszov is alkotmánymódosítással próbálna úrrá lenni a helyzeten, így azt szeptember elején a parlament elé terjesztették. Ám ez aligha lesz elegendő ahhoz, hogy megnyugtassa a tüntetőket az elkövetkező hónapokban. A közvélemény-kutatók szerint a kormánypárti ígérgetések ellenére semmivel sem csökkent azoknak a száma, akik továbbra is támogatják az országban zajló tüntetéseket.
