Bár a járvány terjedésének elején, áprilisban és májusban még szokás volt a svéd adatokon szörnyülködni, de egy ideje a skandináv állam már a legjobbak között van, megelőzve Európa nagy része mellett a dánokat és norvégokat is. Mindezt a különutas svéd járványkezeléssel magyarázzák, ami másokkal szemben jóval kevésbé épített a kijárási tilalmakra, a vállalkozások bezáratására. Igaz, vita van arról, hogy ennek ellenére nem lépték-e meg maguktól mindazt, amire máshol az állam kötelezte az embereket. A svéd gazdasági visszaesés szintén azt mutatta, hogy ők is megsínylették ezt az időszakot, és a szomszédos országok eredményeitől nem tudják függetleníteni magukat.
A friss adatok szerint az egyik legjobb helyzetben most a skandinávok vannak. A brit The Guardian írta meg, hogy az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra jutott 22,2 új fertőzés, miközben ez a szám 279 Spanyolországban, 158,5 Franciaországban, 118 Csehországban és 77 Belgiumban. Közülük mindannyian szigorú kijárási korlátozásokat vezettek be tavasszal. A svédeket számos bírálat érte, amiért nem tettek így, járványkezelésüket emberkísérletnek nevezték, és a magas halálozási statisztikákra hívták fel a figyelmet. Anders Tegnell vezető epidemiológus ennek kapcsán viszont többször is elmondta, hogy főleg az idősotthonokat nem tudták megvédeni. Tehát abban vallottak kudarcot, amiben Európa és a világ többi része is. Svédországban eddig 5860 halottja van a koronavírus-járványnak, ennek nagy része pedig a szociális otthonokhoz köthető.
Svédországban az új esetek száma most a március végi adatokkal mutat egyezést, míg a múlt héten elvégzett 120 ezer tesztnek csak 1,2 százaléka lett pozitív. Tizenhárom fertőzött van jelenleg intenzíven, az elmúlt hét napban pedig alig néhány halálos áldozata volt a fertőzésnek.
Minek köszönhető mindez? Anders Tegnell a France-24-nek arról beszélt, a saját stratégiájukat sokkal fenntarthatóbbnak, következetesebbnek tartja. Úgy látja, semmi értelme, hogy egyszer karantént rendeljenek el, aztán feloldják, majd megint elrendeljék és így tovább. Az epidemiológus hozzátette, hazája teljesen elégedett ezzel a stratégiával. Ez amiatt is fontos, mert a tavaszi időszakban több cikk is született arról, hogy valójában a svédek egy része sem ért egyet a lazasággal.
Ugyanakkor a svédek is bezárták a 16 éven felüliek számára fenntartott iskolákat, viszont nyitva maradtak az óvodák, illetve a 7-15 éveseket fogadó intézmények. Betiltották az ötven főnél nagyobb gyülekezéseket, a hetven évnél idősebbeket, valamint a kockázati csoportba beleesőket pedig arra kérték, inkább maradjanak otthon. Viszont ahogy a Guardian is felhívta rá a figyelmet, valóban kérésről, és nem előírásról volt szó. A boltok, a kocsmák, az éttermek és az edzőtermek nyitva voltak végig, és a maszkviseléssel sem foglalkoznak a svédek, eddig még csak erre vonatkozó ajánlás sem hangzott el. (A finnek és norvégok a közelmúltig szintén hasonlóan jártak el, de ők aztán augusztusban mégis meggondolták magukat, azóta ajánlják a dolgot.)
Tegnell ugyanakkor, ahogy korábban, úgy most is hangsúlyozta, hogy a cél nem a nyájimmunitás szélsebes elérése volt. Ehelyett inkább le akarták annyira lassítani a járványt, hogy az egészségügy meg tudjon birkózni a terheléssel. A járványkezelést egyébként a svéd közegészségügy vezetője, Johan Carlson is sikeresnek nevezte. Szerinte sikerült eljuttatniuk az üzenetüket az emberek számára, és a hangsúly a személyes felelősségvállaláson volt.
A svéd kormány kedden bejelentette, hogy októbertől feloldják a látogatási tilalmat az idősotthonokban. A szociális ügyekért felelős miniszter, Lena Hallengren azért leszögezte, tudják, hogy ez egy kockázatos lépés, ezért fokozott felelősséget kérnek mindenkitől.
