Elhunyt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság egyik tagja, a 87 éves Ruth Bader Ginsburg – jelentette be péntek este maga a bíróság, amely a szövetségi alkotmánybíróság szerepét tölti be az Egyesült Államokban. „Ruth Bader Ginsburg bíró délután hunyt el washingtoni otthonában, a családja körében áttétes hasnyálmirigyrákban” – olvasható a legfelsőbb bíróság közleményében. Ginsburg az alkotmánybíróság legidősebb tagja volt, 1993-ban, a demokrata párti Bill Clinton elnök jelölésére választották a taláros testület tagjává.
Barack Obama elnök is meleg szavakkal emlékezett meg róla, s még Donald Trump jelenlegi elnök is elismerően nyilatkozott munkásságáról, amikor megtudta halálhírét. Ginsburg súlyos beteg volt az elmúlt időben, összesen öt alkalommal diagnosztizáltak nála rákos daganatot. Az újabb áttétek felőrölték a törékeny testalkatú, idős bíró erejét.
Ruth Bader Ginsburg 1933-ban született, New York Brooklyn városrészében. A Columbia Jogi Egyetemen osztályelsőként diplomázott le, ennek ellenére egyetlen jelentkezését sem fogadták el a New York-i jogi irodák, sőt, 1960-ban még a Legfelső Bíróságra is jelentkezett mint bírósági titkár: neme miatt utasították vissza jelentkezését. Végül a Rutgers Jogi Egyetemen kezdett tanítani. Fiatal korától kezdve a női jogok élharcosa volt, a nemi diszkrimináció gyakorlata ellen fellépve, a Legfelső Bíróságra kerülő hat esetéből ötöt meg is nyert. 1971-ben alapítója volt az ACLU (American Civil Liberties Union) női jogokkal foglalkozó tagozatának, 1972-ben pedig alma materében, a Columbián is katedrát kapott. Egész jogi és bírói pályafutása alatt a női jogok védelmezője volt. A Vox magazin megemlékező cikkében generációja legsikeresebb ügyvédjének nevezte, Thurgood Marshallhoz hasonlítva örökségét, aki az 50-es években a rasszista szegregáció felszámolásának ügyét vitte a Legfelső Bíróságra – majd aztán lett később maga is a testület tagja.
1980-ban Jimmy Carter szövetségi bírónak jelölte, ekkor jogi álláspontja egyre inkább centrista lett, többször a konzervatív bírókkal együtt szavazott. Talán emiatt a centrista híre miatt is, 1993-ban Bill Clinton jelölte a Legfelső Bíróság tagjai közé, mindössze második női bíróként. A 2000-es években egyre inkább visszatért a progresszív jogi felfogás irányába bírói gyakorlata. A hat igennel szavazó bíró egyike volt, akik az Obamacare-nek nevezett „Megfizethető Törődés Törvény” (Affordable Care Act) alkotmányossága mellett érveltek, majd azon öt bíró egyike volt, akik a homoszexuális házasság alkotmányosságának mind az ötven tagállamra való érvényességét kimondták. Obama elnök időszakában törékeny egészségi állapota és a szenátusi demokrata többség ellenére sem mondott le bírói mandátumáról, hiába kérték többször is. 2018-ban is úgy nyilatkozott, hogy még legalább öt évet szeretne eltölteni a pulpituson. A 2000-es évek közepétől a popkultúrában is megjelent a „Notorious R. B. G.” (Hírhedt R. B. G.) becenevű bíró, rendszeresen hivatkoztak rá filmekben, rajzfilmekben, ha felismerték az utcán, közös képet kértek tőle.
A második leghosszabb ideje szolgatálban lévő bíró volt, a Legfelső Bíróság történetének negyedik legidősebb bírójaként hunyt el.
Halála előtt pár nappal tudatában volt annak, hogy nem tudja az elkerülhetetlent tovább odázni, így végső kívánságaként egy rövid üzenetet diktált le unokájának: „Legfőbb óhajom, hogy senkit se jelöljenek helyemre, amíg egy új elnök hivatalba nem lép”, ezzel utalva arra, hogy az akkor is és most is többséget adó szenátusi republikánus frakció vezetője, Mitch McConnell négy évvel ezelőtt, az esedékes választások évében Antonin Scalia bíró váratlan elhalálozásakor megakadályozta, hogy Barack Obama utódot jelöljön a megüresedő helyre. McConnell akkor azzal érvelt, hogy 1992-ben maga Joe Biden, még szenátorként, azt mondta, hogy választási évben az elnök tartózkodjék új legfelső bírók jelölésétől. Bár Biden négy éve erre úgy reagált, hogy szavait félreértelmezték, és felhozta, hogy 1992-ben azt is nyilatkozta, hogy az elnök jelölésével egyetért, ha egy „centrista”, semmilyen politikai irányba nem húzó jelöltre esne a választása, illetve, ha az elnök előtte kikérné a Szenátus véleményét, ám 2016-ban Mitch McConnel hajthatatlan volt, és még az Obama által jelölt Merrick Garland bíró szenátusi meghallgatásának időpontját se volt hajlandó kitűzni.
McConnell még korábban kijelentette, hogy ha 2020-ban üresedés lenne, akkor mindenképpen beiktatnának egy új bírót, hiszen 2016-hoz képest különbség, hogy ugyanaz a párt vezeti a Fehér Házat és a Szenátust is; ma pedig azt nyilatkozta, hogy „Trump elnök úr jelöltje meg fogja kapni a szükséges támogatást a szenátusban.” A republikánusoknak jelenleg ötvenhárom szenátora van, tehát még akár három republikánus is dönthet úgy, hogy nem szavaz a frakcióval, az alelnök, Mike Pence szavazata a kérdést akkor is eldöntené. Jelenleg két szenátornő, Susan Collins és Lisa Murkowski jelezték, hogy a választásokig hátralévő idő nem elég ahhoz, hogy beiktassanak egy új bírót. Lindsay Graham szenátor, akinek újraválasztása a legújabb felmérések szerint egyre kétségesebb, még nyáron ambivalens módon nyilatkozott a kérdésben.
A demokraták pont ellenkezőleg azzal érvelnek, hogy mindenképpen meg kell várni az új választás eredményét a bírói hely feltöltéséig, korábban is volt már példa az üresen maradt hely ideiglenes betöltetlenségére. Obama is kiemelte: a jog akkor jog, ha azt következetesen alkalmazzák. Amennyiben végül Trump elnök jelölne egy konzervatív bírót, akit a republikánus szenátusi többség megszavazna, akkor négy éve alatt három bírót is tudna jelölni a kilenc tagú testületbe, potenciálisan évtizedekre meghatározva annak konzervatív irányba húzó szellemiségét. Ruth Bader Ginsburg, a Hírhedt R. B. G. halálával így egész életműve kerülhet veszélybe.
