– Az egészségügyet felkészítettük a második hullámra, a védekezésünk is másmilyen lesz, mint tavasszal – fogalmazott Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, majd újfent hangsúlyozta, hogy az országnak működnie kell. Ez utóbbival ismét csak azt üzente, hogy hiába szabadult el a járvány, a tavaszihoz hasonló karanténra senki se számítson, hiszen a gazdaság nem bírna el egy újabb leállást.
Ezzel a nemzetközi trendhez csatlakozott hazánk, hiszen a második hullámban világszerte minden ország igyekszik a tavasszal Svédországban látott modell alkalmazásával átvészelni az őszi-téli időszakot. Vagyis a lehető legkevesebb szigorítással gátat vetni a fertőzés terjedésének. Az elmúlt egy-két hét tapasztalata alapján a próbálkozás a legtöbb helyen kudarcba fulladt, és a hatóságok egymás után jelentik be az újabb és újabb korlátozásokat. Van, ahol újra leállt az élet, és van, ahol célzott karanténnal igyekeznek elkerülni a teljes bezárkózást. Ha itthon sem javul a járványhelyzet – amire a szakemberek szerint december előtt nem számíthatunk –, akkor valószínűleg nekünk is fel kell készülnünk a jelenleginél szigorúbb intézkedésekre.
Vasárnap Madridban ezrek vonultak utcára, hogy a hétfőn életbe lépő szigorítások ellen tüntessenek. A spanyol főváros az ország legfertőzöttebb régiója, a napi új megbetegedések harmadát regisztrálják a 6,6 millió lakosú területen, így a kormány a tartományi kormányzattal együtt a részleges karantén bevezetéséről döntött. A korlátozások több mint 850 ezer embert érintenek. A kijelölt zónákban bezárnak a játszóterek és a parkok, az üzletekben, éttermekben felére csökkentik az egyszerre fogadható vásárlók, vendégek számát, a nyitvatartást pedig legfeljebb este 22 óráig engedélyezik.
A tiltakozók szerint az intézkedések éppen a legsűrűbben lakott, legszegényebb munkásnegyedeket érintik. Ellenmondásosnak érzik, hogy az ott élőknek el kell zárniuk magukat lakásukban, miközben sokan a város más részein dolgoznak utcaseprőként, beteggondozóként vagy felszolgálóként, így minden nap kétszer keresztülszelik a várost a túlzsúfolt metrón utazva. A demonstrálók hangsúlyozták, a most részleges karantén alá helyezett területeket évtizedekkel ezelőtt magára hagyta a tartomány vezetése, épp ezért azt követelik, hogy a korlátozások helyett inkább a védekezés erőforrásait növeljék; erősítsék meg az egészségügyi alapellátást, a tömegközlekedést, hogy elkerülhető legyen a túlzsúfoltság, és nagyobb létszámú személyzettel végezzék a fertőzöttek kontaktkutatásait.
Izrael a spanyol kormánynál i szigorúbb lépésre szánta el magát, amikor a teljes országra érvényes háromhetes karanténról döntött. A múlt hét péntek délutánján életbe lépett szabályozás értelmében az aznap kezdődő zsidó új évtől a sátoros ünnepeket lezáró Szimchat Tóra ünnepig zár alá kerül az ország. A háromhetes időszakban mindenki csak 500 méterre hagyhatja majd el otthonát, zárva lesz minden oktatási és szabadidős intézmény, csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tartanak nyitva. Eredetileg azt tervezték, hogy minden nem létfontosságú munkahelyet is bezárnak, de végül a kormány úgy határozott, hogy a magánszektorban tovább folyhat a munka. Ezalatt az időszak alatt a beltéri összejövetelek maximum létszámát 10 főben, a kültériekét 20 főben korlátozták.
Az újabb karantén Izraelben is komoly feszültségeket hozott felszínre. Egy nappal a szigorítás életbe lépése előtt tüntetések kezdődtek országszerte. A demonstrálók Benjamin Netanjáhút tették felelőssé a kialakult helyzet miatt, sokan pedig azt nehezményezték, hogy miközben az üzleteknek be kell zárniuk, az ortodox közösség tarthat vallási összejöveteleket. Utóbbi már a nyár folyamán is komoly vitára adott okot, hiszen az országban a vallási közösségek váltak gócpontokká, mivel a hívők az egészségügyi hatóság helyett a vallási vezetők iránymutatásait követték.
Bár a spanyol és főként az izraeli intézkedések szigorához nem mérhető, de a régiónk több országában is újabb korlátozásokat léptettek életbe. Az Orbán Viktor által korábban többször is a mi laboratóriumunknak nevezett Ausztriában – amelynek betegszámai és intézkedései így meghatározók lehetnek a magyar hatóságok számára – szigorítottak az összejöveteleken, e héttől a zárt térben tartott rendezvényeken legfeljebb tíz fő vehet részt, kivételt csak a temetések és a vallási események jelentenek. A maszkviselés szabályait is módosították, az étteremben immár a vendégeknek is maszkot kell hordaniuk, minden esetben, ha elhagyják a saját asztalukat. És ugyancsak maszkot kell felvenni a szabadtéri piacokon és kirakodó vásárokon is.
Szlovéniában a hétvégén léptek életbe a járvány elleni védekezés új szabályai. Ezek értelmében immár a piacokon, a városközpontokban és a szabadtéri rendezvényeken is kötelező lesz a maszk viselése. Az iskolákban pedig a 7. osztálytól felfelé mindenki számára kötelezővé tették a védőfelszerelést az osztálytermekben is. A szabályozás a szórakozóhelyekre is kitért, amelyeknek este tízkor be kell zárniuk.
A régióban Csehország áll a legrosszabbul a járvány elleni küzdelemben az elmúlt napok adataira tekintettel. Szombaton 2046 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak, ezzel megdőlt a hétvégi napok esetszám rekordja. – A helyzet alakulása nem jó. Ami most történik, azzal senki nem számolt – idézte Andrej Babis kormányfőt a Právo című napilap. Az újság szerint Babis, aki még néhány napja is azt hangoztatta, hogy nem szabad ijesztgetni a lakosságot a koronavírussal, most véleménye módosítására kényszerült. A cseh miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szükségállapot bevezetését sem lehet kizárni, erről azonban az egészségügyi miniszternek kell döntenie. Ez azonban már biztosan nem Adam Vojtech feladata lesz, hiszen a miniszter hétfőn benyújtotta lemondását. Döntését azzal indokolta, hogy távozásával szeretne teret adni az egyre súlyosabb koronavírus-járvány elleni küzdelem „új megoldásainak”.
Prágában a legsúlyosabban a helyzet, ahol százezer lakosra már 216 igazolt fertőzés jut. A fővárost pénteken piros szintre léptették, ami azt jelenti, hogy a járvány ellenőrizhetetlenül terjed. Ennek következtében hétfőtől bezárnak és digitális távoktatásra állnak át az egyetemek és a főiskolák. Hasonlóra készültek a középiskolák esetében is, az intézmények és a szülők tiltakozása miatt végül nem rendelték el az otthonmaradást.
Magyarországon vasárnap ismét rekordot döntött az új fertőzések száma, összesen 1070 beteget regisztráltak (hétfőre csökkent az új esetek száma), és a május eleji szintre nőtt az egy hét alatt elhunytak száma, 46-an hunytak el, ennél többen utoljára május 4. és 10. között. Hétfőn itthon is szigorúbb szabályok léptek életbe. Immár komoly pénzbüntetéssel sújtható az, aki nem visel maszkot a meghatározott zárt terekben, ha egy üzletben történik a szabályszegés, az – a harmadik alkalommal – akár az üzlet bezárásához is vezethet. A tömegközlekedés esetében ugyancsak büntetés, és az utazásból történő kizárás jár a maszkviselés elmulasztásáért. További szigorítás, hogy a szórakozóhelyeknek hétfőtől este 11 órakor be kell zárniuk.
