HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mi maradt a hongkongi demokráciából?

Szerző: | 2020. szeptember 24., 06:00 | Külföld

Az új nemzetbiztonsági törvény ellen tüntetők útakadályokat gyújtanak fel Hongkongban 2020. július 1-jén, a városállam Kínához való visszacsatolásának 23. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A másfél évvel ezelőtt kezdődött hongkongi hatalmas tüntetések célja kezdetben az volt, hogy megakadályozzák a kiadatási törvény módosítását. Az új szabályozásnak köszönhetően a helyi hatóságoknak ugyanis joguk lett volna kiadni embereket olyan országok számára, amelyekkel Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye, beleértve Tajvant és a szárazföldi Kínát is. A demonstrációk – amelyeken időnként egymilliónál is többen vonultak fel – céljai a rendőri erőszak miatt idővel kiszélesedtek, így már a tüntetők nem csak Carrie Lam főminiszter lemondását szerették volna elérni, hanem azt is, hogy a jövőben a főminisztert és a hongkongi törvényhozás tagjait közvetlen szavazással válasszák meg.

Mostanra azonban aligha kétséges bárki számára, hogy hiába vonták vissza múlt év októberében az új kiadatási törvényről szóló javaslatot, a városállam lakóinak szabadságjogait azóta alaposan megnyirbálták. Ennek a legfőbb eszköze a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága által június végén elfogadott, és már másnap életbe léptetett új nemzetbiztonsági törvény, amely tervezetét korábban még csak nyilvánosságra sem hozták. A jogszabály megtiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást a nemzetbiztonság veszélyeztetése céljából, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

A törvényt persze úgy szövegezték meg, hogy innentől bárkit megvádolhassanak lázadással vagy a külföldi hatalmakkal való összejátszással. Így is történt: augusztus elején a nemzetbiztonsági törvény betartásáért felelős új rendőrségi egység már őrizetbe is vette Jimmy Lai hongkongi médiamogult és két fiát, valamint az általa alapított Apple Daily című hongkongi lap felső vezetőit. A gyanú szerint Lai külföldi országgal játszott össze, lázító szavakat használt, és összeesküvésben vett részt. A letartóztatások ezzel korántsem értek véget, így mostanra már több tucat embert vettek őrizetbe a jogszabály megszegésének gyanújával.

Ennél is körmönfontabb eszközzel sikerült elérnie a Kína-barát hongkongi vezetésnek, hogy elhalasszák az eredetileg szeptember 6-ára tervezett választásokat. Amikor a napi új koronavírusos fertőzések száma éppen a legmagasabb volt nemzetközi összehasonlításban is, példátlanul hosszú idővel, egy évvel tolták későbbre a választások időpontját. A döntés jelentős csapást mért a demokráciapárti ellenzékre, amely nemrég még abban reménykedett, hogy többségbe kerülhetnek a város törvényhozási tanácsában még úgy is, hogy tizenkét jelöltjüket – köztük a legismertebbet, Joshua Wongot – kizárták a választásokból.

És bár szigorú óvintézkedésekkel azóta sikerült elérni, hogy az új megbetegedések száma a korábbi töredékére essen vissza, a hongkongi vezetésnek természetesen eszében sincs előrébb hozni a választás időpontját. Ezzel a Kínához hű városvezetés megkönnyebbülhetett, a népharag egyelőre nem veszélyezteti pozícióikat.

A koronavírus-járványt más módon is felhasználják az emberek szabadságjogainak csorbítására a városállamban. Mondani sem kell: a nyilvános gyűlésekre vonatkozó létszámkorlátot a javuló helyzet ellenére sem oldották fel, ráadásul múlt héten több mint háromszáz embert vettek őrizetbe azon a tüntetésen, amelyen a demonstrálók a törvényhozási választások elhalasztása ellen tiltakoztak. Az indoklás természetesen a járványvédelmi előírások megszegése volt, ám ez a hongkongiak számára mostanra – amikor a napi új fertőzések száma már 20 alatt van – teljesen átlátszó, mondvacsinált ürüggyé vált. Az utóbbi hónapokban tehát a világ szeme előtt omlott össze a hongkongi demokrácia, amelyről korábban még azt hitték, hogy az évszázad közepéig biztosan garantált lesz a működése.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.

Címkék: demokrácia, emberi jogok, Hongkong, Kína, koronavírus, koronavírus-járvány, Országos Népi Gyűlés


HIRDETÉS
Álom

Álom

Álom. Az ő álma ez, eljutni a Balatonhoz, innen a kietlen alföldi pusztaságból. A csendbe egy kérdés hasít: – Anya, én mikor láthatom a Balatont?

Szélsőjobbos zavargások Rómában a kijárási tilalom miatt

Utcai csatatérré változott Róma belvárosának legnagyobb tere, ahol szélsőjobboldali csoportok a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási tilalom ellen tüntettek vasárnapra virradó éjszaka. Az Új Erő nevű szélsőjobboldali mozgalom az "egészségügyi diktatúra" és a...

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest