Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiolvad-e a „befagyott” karabahi konfliktus?

Szerző: | 2020. szeptember 27., 19:15 | Külföld

Az örmény védelmi minisztérium által közreadott képen az örmény hadsereg azerbajdzsáni tankokra lő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban (Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Örményország és Azerbajdzsán között a nyár közepén megnövekedett feszültség után ismét felforrósodott a helyzet Hegyi-Karabahban. A két fél egymásra mutogat, miközben Örményországban és Karabahban mozgósítást rendeltek el és kihirdették a hadiállapotot, ahogy Azerbajdzsánban is.

A harcok az átlagosnál intenzívebbek, amelyet mutat, hogy az azeriek stratégiai magaslatokat foglaltak el, rakétákkal lövik az örmény állásokat, és Karabah központját, Sztyepanakertet is támadják. A karabahi hatóságok szerint már legalább tíz civil életét vesztette. Eközben örmény jelentések szerint a csapataik már 3 tankot, 2 helikoptert és 15 drónt kilőttek.

Az örmény vádak szerint Törökország is ott van a jelenlegi azeri támadás mögött, és szíriai muszlim zsoldosok is érkeztek a térségbe. Örményország rakétavetőket küldött az azeri határra, Oroszországból pedig katonai teherszállító repülők érkeztek Örményországba. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök már háborúról beszél és kilátásba helyezte Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését is. Ha ez megtörténik, akkor nagy eséllyel tényleg kitör a háború. Az minden esetre már most megállapítható, hogy ezúttal nemcsak a szokásos csetepatékkal állunk szemben, hanem annál komolyabb a helyzet.


HIRDETÉS

A többségében keresztény örmények lakta anklávé nemzetközi jogi szempontból a muzulmán Azerbajdzsánhoz tartozik. Karabah 1991-ben függetlenné nyilvánította magát, ám ezt azóta egyetlen állam sem ismerte el. A területért folyó háborút 1994-ben fegyverszüneti megállapodás zárta le, a konfliktus negyedszázada „lefagyott”, időnként azonban ki-kiolvad. Azerbajdzsán nem mondott le a terület visszaszerzéséről és erőteljesen fegyverkezik. Örményország nem csatolta magához a régiót, de védi azt, és önrendelkezést követel Hegyi-Karabahnak. A területet puffernak is használja az egyre erősödő muzulmán szomszéddal szemben.

A tárgyalások a konfliktus rendezéséről jelenleg az EBESZ úgynevezett minszki csoportján belül folynak egyeztetések. Ebben Azerbajdzsán, Örményország, Belarusz, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország, Törökország, valamint a csoport társelnökeiként Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok vesz részt. Ebből is látszik, hogy Baku nem tekinti a magát függetlennek kikiáltó Hegyi-Karabahot a konfliktus résztvevőjének és nem hajlandó vele tárgyalni.

A konfliktust ugyan „befagyottnak” nevezik, a harci cselekmények azonban soha nem szűntek meg teljesen. Sőt, ez a konfliktus az utóbbi időben egyre gyakrabban „olvad ki”. Így évente mintegy 30-an vesztik életüket a terület határán zajló lövöldözésekben. A legutolsó komolyabb összecsapás 2016-ban tört ki, amikor a néhány napig dúló harcokban nagyjából százan haltak meg. Az évek múlásával mindkét társadalomban növekszik a másik iránti gyűlölet, és egyre kevésbé készek a kompromisszumra már csak azért is, mert a háború, valamint Hegyi-Karabah kérdése már az identitás részévé vált.  

Azerbajdzsán és Örményország ennek megfelelően negyedszázada készül a döntő ütközetre. Baku erős török támogatással és az olaj- és gázexportból származó bevételeknek köszönhetően erőteljesen fegyverkezve. Örményország biztonsági garanciáját Oroszország jelenti, amely két katonai támaszpontot is – Gjumriban és Erebuniban a jelenlegi szerződések alapján 2044-ig biztosított az orosz jelenlét – fenntart a kaukázusi országban. Örményország tagja a regionális katonai szervezetnek, az ODKB-nak is, (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete), ám sem Moszkvának, sem a térség többi államának nem hiányzik most ez a feszültség. Beavatkozni pedig közvetlenül már csak azért sem fognak, mert a harcok nem Örményország nemzetközileg elismert határain belül folynak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy miközben Moszkva és Jereván kapcsolatai Pasinjan 2018-as hatalomra kerülése óta lehűltek, miközben az orosz-azeri kapcsolatok felvirágoztak. Oroszország már csak ezért is a konfliktus hűtésében érdekelt. Arról nem is beszélve, hogy nem akar újabb terepen közvetett szembenállásba bonyolódni Törökországgal.

A feszültség kiéleződésében a történelmi szembenállás mellett szerepet játszik a koronavírus-járvány következtében beállt helyzet. A belső feszültség a gazdasági helyzet romlása miatt mind Örményországban, mind pedig Azerbajdzsánban megnövekedett. Ilyenkor leginkább örmény oldalon adja magát a figyelem elterelésére a karabahi kérdés előtérbe tolása. Ráadásul Nikol Pasinjan az első kormányfő, aki nem karabahi származású, így neki duplán bizonyítania kell, hogy nem enged Bakunak. A revánsra jó ideje készülő azeri fél ugyanakkor alkalmasnak tarthatja a jelenlegi bizonytalan nemzetközi helyzetet a támadásra. Ráadásul számolhat azzal is, hogy a járvány által erősen sújtott Örményországban a Covid-19 a hadsereg harckészültségét is gyengítheti.

Már csak azért is, mert 1994 óta a katonai egyensúly erősen azeri irányba billent el. Mint a moszkvater.com portálon megjelent elemzésében Hidegkuti Konstantin katonai elemző rámutatott, Baku mennyiségi és minőségi fölényét először a 2016-os harcok során bizonyította. Az eredeti tűzszüneti vonalhoz képest ugyanis Azerbajdzsán akkor közel 500-800 hektárral növelte az ellenőrzése alatt álló területet. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy a valós erőviszonyokat a konfliktus jellegéből adódóan csak becsülni lehet, ám az azeri fölény a rendelkezésre álló adatok alapján is egyértelmű.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2019-ben Baku éves szinten 1,85 milliárd dollárt költött fegyveres erőire, szemben Örményország 673 millió dolláros értékével. GDP arányosan már fordított a helyzet ugyanis a 2016 után a helyzet komolyságát felismerő Jereván 4,9 százaléka áll szemben Baku 4 százalékával. Igaz, Azerbajdzsán majd négyszer akkora gazdasága jócskán felülmúlja a jóval szerényebb örmény számokat. Ezen szorzó nemcsak a költségvetésben, de a haderő méretében és állományában is rendre előfordul, nem is beszélve a szinte minden haderőnem esetében meglévő technológiai fölényről. A Kaukázus hegyei között becslések szerint 500-700 körüli azeri harckocsira csupán 100-160 örmény jut, míg a nehezen járható hegyi terep következtében döntő jelentőségű tüzérségnél ez az arány már „csupán” kétszeres. 

Címkék: Azerbajdzsán, háborús konfliktus, hadiállapot, hegyi-karabah, Örményország


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Ajándékozzon Magyar Hangot!
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest