Bevezetik a minimálbért Genfben és rögtön a világon a legmagasabbat: a Genf várost magába ölelő azonos nevű kanton lakosai a vasárnap tartott népszavazáson jóváhagyták, hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró, 7 755 forint) kapjanak – olvasható az MTI hírében.
A világon eddig Ausztráliában volt a legmagasabb az órabér-minimum. A 19,84 ausztrál dollár 13,15 svájci franknak (4 433 forint) felel meg, de a Svájccal szomszédos Németországban és Franciaországban is jóval kisebb a minimálbér, a németeknél 9,35 euró (3 402 forint), a franciáknál pedig 10,15 euró (3 693 forint).
Svájcban nincs országos szinten meghatározott minimálbér, és a szavazók 2014-ben elutasították egy nemzeti szintű bérminimum (22 frank/óra, vagyis 7 417 forint) bevezetésének lehetőségét. Genf lakosai maguk is korábban már két alkalommal – 2011-ben, majd 2014-ben – mondtak nemet egy helyi szinten érvényes minimálbérre. Most a 26 svájci kanton közül – Jura és Neuchatel után – harmadikként hagyták jóvá az órabér-minimum bevezetését. A jövő év elején Ticino is csatlakozik hozzájuk, Basel-Stadt kantonban pedig népszavazáson döntenek e kérdésben.
A vasárnap tartott országos népszavazáson, amelyen számos fontos kérdésben nyilváníthattak véleményt a szavazójoggal rendelkező polgárok, kezdve az európai uniós munkavállalók szabad mozgásának korlátozását célzó javaslattól a vadászgépbeszerzésen és farkasvadászaton keresztül a helyi fontos ügyekig, a genfiek 58,2 százaléka támogatta a szakszervezetek által javasolt bérminimum bevezetését.
A 23 svájci frankos (25,21 eurós, 7 755 forint) órabérminimum a heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos (1 318 000 forint) havi fizetést jelent. A szakszervezetek azzal indokolták az összeget, hogy ennél kisebb jövedelemből lehetetlenség emberhez méltó megélhetést biztosítani.
Abban, hogy a szegénység és bizonytalanság kezelését célzó kezdeményezést ezúttal támogatta a genfiek jelentős többsége, valószínűleg szerepet játszott a vagyoni különbségeket is tovább mélyítő koronavírus-járvány. A dúsgazdag Genfben ugyanis a járvány kezdete óta a szegénység szembeszökő jeleként mindennapos látvánnyá vált, hogy nélkülözők hosszú sorokban várakoznak élelmiszerekre és más létfontosságú termékekre.
Az is fontos tényező azonban, hogy Genfben kiemelkedően magasak a megélhetési költségek, részben amiatt, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek alkalmazottai adómentesen magas béreket kapnak. Egy tipikus kétszobás lakás havi bérleti díja háromezer frank (1 012 000 forint), az élelmiszerárak a németországi duplájára rúgnak, egy csésze kávé pedig négy-öt frankba (1 350-1685 forint) kerül.
A Mercer nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint Genf a világ kilencedik legdrágább városa a külföldiek számára.
